Lars E. Laugsand és munkatársai több mint 52 ezer norvég felnőtt nő és férfi 1996-1997 közötti, alvásra vonatkozó panaszait dolgozták fel. A vizsgált személyek az álmatlanság valamely formájával küzdöttek: vagy képtelen voltak elaludni altató nélkül, vagy gyakran felébredtek éjszaka, vagy fáradtan ébredtek minden reggel.
![alvászavar, szívinfarktus alvászavar, szívinfarktus](https://vital.hu/files/images/i_alvaszavar-szivinfarktus.jpg)
A 11 éves követés során az esetleges infarktus vagy hirtelen szívhalál bekövetkeztét, illetve az alvászavar hátterében álló pszichiátriai rendellenességeket (szorongás, depresszió) vizsgálták. Az adatok értékelésénél figyelembe vették az életkort, a családi körülményeket, az iskolázottságot, a vérnyomást és a testsúlyt, az esetleges cukorbetegséget, a testmozgást, sőt még azt is, hogy a vizsgált személy váltóműszakban dolgozott-e.
A statisztikai elemzés azt mutatta, hogy aki a megelőző hónapban szinte soha nem tudott elaludni, 45 százalékkal esélyesebb volt a szívinfarktusra. A nyugtalanul alvók szívroham-kockázata 30 százalékkal, a reggelenként fáradtan ébredők rizikója pedig 27 százalékkal meghaladta meg az átlagnépességét.
Minél többféle alvászavarral küzd a páciens, annál nagyobb esélye volt az infarktus bekövetkezésének. "Az alvászavar egyáltalán nem ritka és jól kezelhető" – mondta a vizsgálat vezetője. "Fontos, hogy mindenki tisztában legyen az álmatlanság és a szivroham veszélye közötti összefüggéssel, és ha ilyen panasza jelentkezik, beszélje meg kezelőorvosával".