Az immunrendszer téves válasza a pikkelysömör oka
A pikkelysömör, mint minden autoimmun betegség (például az ízületi gyulladás, az alopecia, a vitiligo), azért alakul ki, mert az immunrendszer tévedésből a szervezet egészséges sejtjeit támadja meg. A psoriasis esetében konkrétan a T-sejt nevű immunsejtek támadják az egészséges bőrsejteket és más immunsejteket is riadóztatva gyulladásos környezetet hoznak létre a bőrben. Éppen ezért a test megpróbál gyorsabban új bőrsejteket termelni, mint ami szükséges lenne, aminek eredménye az extra bőrsejtek felhalmozódása. Így alakulnak ki a pikkelysömörre jellemző piros plakkok.
Az autoimmun betegségekre általában az jellemző, hogy élethosszig fennállnak (tünetmentes és belobbanó időszakok váltják egymást), bár a gyermekkorban meglévő pikkelysömör egyes esetekben elmúlhat felnőtt korra.
A genetika fontos, de a más tényezőknek is van szerepe
Megfigyelhető, hogy egyes családokban több családtagnál is jelen van a pikkelysömör, a kutatók pedig már be is azonosították a génállomány azon régióit, amelyek hajlamossá tesznek a betegség kialakulására. Ugyanakkor számos olyan környezeti és életmódfaktor ismert, amelyek az immunrendszerre hatva kiválthatják a pikkelysömört, vagyis triggernek számítanak. Az alábbiakra kell gondolni:
- Dohányzás
Kutatások szerint a dohányzás több, min 60%-kal növeli a psoriasis kialakulásának rizikóját. Ez úgy függ össze az immunrendszerrel, hogy a cigarettában lévő toxinok, különösen a nikotin, az immunfunkciókra is hatnak.
- Hideg időjárás
A bőrgyógyászok úgy tapasztalják, hogy a hideg idő is a psoriasis triggerének számít, bár ennek fő oka a napfény hiánya. Az UV-fény ugyanis lehetővé teszi D-vitamin termelését a szervezetben és a bőrben lévő immunsejtek aktivitását is szabályozza. A hidegben viszont gyakoribbak a fertőzéses betegségek, amelyek a psoriasis fellángolásához is hozzájárulhatnak. Mindezek miatt a pikkelysömörös betegnél jó hatású lehet a fényterápia.
- Stressz és szorongás
A stressz és a pikkelysömör szinte ördögi kört alkotnak: a stressz önmagában is rizikófaktora a psoriasisnak, a betegség pedig fokozza a distressz érzését a páciensben. Az összefüggéseket még vizsgálják, de kapcsolat lehet a hosszú távú, feldolgozatlan stressz, valamint a gyulladás és az immunsejtek növekvő aktivitása közt.
- Mikrobiom
Az emberi bélrendszer a baktériumok változatos ökoszisztémájának ad otthont, amit mikrobiomnak neveznek. Amikor a mikrobiom egyensúlya felbomlik, az a jelzés érkezik az immunrendszernek, hogy valami nincs rendben. Ez vezethet később egy olyan gyulladásos állapothoz, ami a pikkelysömör fellángolását eredményezi.
- További okok
Olyan tényezők is kockázatot jelentenek, mint az alkoholfogyasztás, a bőrsérülések és a fertőzések. Utóbbiak közül különösen a Streptococcus fertőzések lobbanthatják be a pikkelysömört, és sokan a COVID-19 fertőzés kapcsán is megfigyelték az összefüggést.
Az orvosi segítség elengedhetetlen
- Mint látható, az egészséges életmód sokat jelent a fellángolások elkerülésében, de a pikkelysömör tipikusan olyan betegség, amely rendszeres orvosi felügyeletet igényel. Az elrendelt kezelések a tünetek csökkentését célozzák, a célunk tulajdonképpen a hosszú távú tünetmentesség, ami egyben életminőség javulással is jár – ismerteti dr. Brezán Edina, a Dermatica bőrgyógyásza. - A kortikoszteroidot, szalicilsavat és D- vitamin származékot tartalmazó készítmények mind jó hatásúak a pikkelysömör helyi kezelésében, kiterjedt esetben beválhat a speciális szűk spektrumú UV-fototerápia is. Ha a betegség jelentősen rontja az életminőséget, szóba jön szisztémás belsőleges terápia, biológiai terápia, amely akár éveken át tartó teljes tünetmentességet is eredményezhet.