2022. Október 01. szombat
A zajártalom okozta főbb tünetek -  Mikor forduljon orvoshoz? -  A zajártalom kiváltó okai -  A zajártalom diagnosztizálása -  A zajártalom kezelése -  A zajártalom megelőzése
A zaj sok különböző mechanikus hangrezgésből álló zavaró, nemkívánatos hanghatás, mely a kellemetlenség érzésen kívül számos egészségkárosító hatással rendelkezik.

A tartós zajártalom legnyilvánvalóbb hatása a halláskárosodás, halláscsökkenés, de tartósan fokozza a szív- és érrendszeri betegségek, az alvászavarok, a stroke, a cukorbetegség, az elhízás, a depresszió, valamint a szorongás kockázatát, illetve ronthatja az értelmi-gondolkodásbeli (kognitív) funkciókat.

A zaj lappangva, évek alatt fejti ki egészségkárosító hatását. A legjelentősebb zajforrások a közlekedés (közúti, légi, vasúti), az ipar (például építőipar), illetve a szabadidős tevékenységek (pl.: zenés szórakozóhelyek, fűnyírás, lövészet, motorsportok) során keletkező hanghatás.

A hangerőt decibelben mérjük. A suttogás 20, a beszéd 60 decibelt ér el. 65 decibel felett beszélünk zajszennyezésről, mely stresszhez, koncentrációzavarhoz vezet. A 85 decibel feletti hangok pedig már jelentősen károsítják a hallást.

Zajártalom

A zajártalom okozta főbb tünetek

A zajártalom tünetei lassan jelentkeznek és fokozatosan romlanak. A tünetek megjelenésének ideje függ attól, hogy milyen jellegű és intenzitású zajnak, naponta hány órát van kitéve az egyén, illetve mióta éri a zajszennyezés. A fülzúgás (tinnitus) az egyik leggyakoribb panasz. Jellegében lehet csengés, búgás, sípolás, pattogás, morajlás stb. Kezdetben jellemző tünet lehet még a fejfájás és a szédülés is.

A hallás általában lassan, fokozatosan romlik. Kezdetben részleges hallásvesztés a jellemző, mely inkább a magasabb frekvenciájú hangokat érinti, tehát a beteg sokáig észre sem veszi, hogy baj van. Később a mélyebb frekvenciájú hangok (normál beszéd) is érintettek lesznek.

A zajártalom további tünetei lehetnek az alábbiak:

• magas vérnyomás (hipertónia);

• alvászavarok, például nehéz elalvás vagy gyakori megébredés;

• magas vércukor szint (hipoglikémia);

• túlsúly vagy elhízás;

• gyomortáji panaszok;

• ingerlékenység, idegesség;

• szorongás;

• fáradtságérzés.

Fentieken túl csökkenhet a koncentráló képesség, memóriazavarok is kialakulhatnak. Tartós zajártalom hatására csökkenhet az iskolai vagy munkahelyi teljesítőképesség is.

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha úgy érzi, hogy nem hall jól vagy cseng a füle, keresse fel a területileg illetékes fül-orr-gégészeti rendelést. A fül-orr-gégészet beutaló nélkül igénybe vehető.

Ha tartósan fáradt, rosszul alszik, ingerlékeny, teljesítőképessége romlott, érdemes lehet felkeresnie háziorvosát, aki szükség esetén vizsgálatokat szervezhet, vagy beutalhatja szakrendelésre is az alvászavar és az egyéb tünetek hátterében álló ok felderítése érdekében.

A zajártalom kiváltó okai

A zaj a levegő összetett, mechanikus rezgése, ami megrezegteti a dobhártyát. Ezután a középfülben található hallócsontocskák a belsőfülben található folyadék áramlását váltják ki, ami az ún. szőrsejtek elmozdulásához vezet. A szőrsejtek alakítják át az ingert az agy számára is értelmezhető elektromos stimulussá. Tartós zaj hatására ezek a szőrsejtek károsodnak, elpusztulnak és/vagy elvesztik az agy idegsejtjeivel a kapcsolatot, mely halláskárosodásban nyilvánul meg.

A zajártalom lehetséges szövődményei:

• halláscsökkenés, süketség;

• tartós fülcsengés (tinnitus);

• magasvérnyomás betegség;

• szívinfarktus;

• stroke;

• cukorbetegség;

• alvászavarok.

A tartós zaj stresszorként viselkedik és közvetlenül hat az idegrendszerre. Zaj hatására az idegrendszer azt az utasítást adja a mellékvesének, hogy stresszhormonokat, azaz adrenalint és kortizolt termeljen. Ezek az anyagok hatással vannak a szív- és érrendszerre, illetve az anyagcserére is. Hatásukra a pulzus megnőhet, az erek összeszűkülnek, mely hatás gyakori ismétlődése, tartóssá válása fokozza a szív-és érrendszeri betegségek kockázatát.

A zajártalom diagnosztizálása

Kezelőorvosa meg fogja kérdezni, hogy zajos körülmények között dolgozik-e, illetve hogy otthoni környezetében mennyi zaj éri. Ezután audiometriás vizsgálatot fog végezni, mellyel megállapítható a halláskárosodás típusa.

A zajártalom kezelése

Tartós zajnak való kitettség (expozíció) esetén a szőrsejtek károsodása nem visszafordítható, azonban hallókészülékkel, cochleáris implantátummal a hallás javítható.

A zajártalom megelőzése

Védje a fülét zajcsökkentő fülhallgatóval vagy fülvédővel ha zajos helyen dolgozik, fegyvereket használ, füvet nyír stb. Munkahelyén tartsa be a zajvédelmi előírásokat.

Lehetőleg ne hallgasson túl hangosan zenét, a TV hangerejét is vegye le, ha tévézik. Kerülje a zajos helyeket, ha lehetséges. Koncerteken ne a színpad előtt álljon, esetleg használjon protektív füldugót.

Ha környezetében van elérhető lehetőség, időszakosan vegyen részt hallásszűrésen.


Forrás: egeszsegvonal
2022. 08. 23.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés