A krími-kongói vérzéses láz influenzaszerű tünetekkel kezdődik, majd olyan súlyos betegséggé fajulhat, ami rendkívül magas, 30 százalékos halálozási aránnyal jár. Eredetileg Afrikában, Ázsiában és a Balkánon fordult elő, de az utóbbi időben egyes dél-európai területeken is felütötte a fejét. A betegséget egy kullancscsípés által terjedő vírus okozza. A gazdaállatok általában kisméretű emlősök és patások. Az emberek akkor fertőződhetnek meg, ha egy kullancs megcsípi őket, vagy közvetlenül érintkeznek a fertőzött emlősökkel.
A multidiszciplináris kutatásban az Uppsalai Egyetem, az egyetemi kórház és a svéd járványtani intézet madárszakértői, kullancsszakértői, molekuláris biológusai, virológusai és fertőző betegség szakértői is részt vettek. 2009-2010-ben két tavasszal 14 824 vándormadarat fogtak be egy olasz és egy görög állomáson útban Afrikából Európa felé. Összesen 747 kullancsot gyűjtöttek be és teszteltek a vírusra. A vizsgált mintegy 30 különböző madárfaj közül a vörösfejű gébicsről mutatták ki, hogy a vírussal fertőzött kullancsok hordozója. A madár Afrika déli részén telel át, és Közép-Európában költ.
A tanulmány egyik szerzője, Erik Salaneck elmondta, ez az első alkalom, hogy ezzel a vírussal fertőzött kullancsokat találtak vándormadarakban. A felfedezés teljesen újszerű magyarázatot adhat arra, hogyan terjed új területekre a szóban forgó betegség más, kullancsok révén terjedő betegségekkel együtt, ahol az emlőspopulációkat megfertőzhetik a fertőzött kullancsok. A betegséget terjesztő Hyalomma kullancsok Észak-Európában nem élnek meg, mert a melegebb időjárást kedvelik, de az éghajlat melegedésével a kullancs fajok és a betegség határai is egyre északabbra tolódhatnak a vándormadaraknak köszönhetően.A tanulmány az Emerging Infectious Diseases szaklapban jelent meg.