Vajon miért nem hatékony a menekültügyi ellátás?

A luxemburgi székhelyű uniós testület szerint a törökországi menekülteket támogató eszköz ténylegesen a menedékkérők és a befogadó közösségeik szükségleteinek kielégítésére irányult, azonban a finanszírozott projektek lemaradásban vannak az ütemtervhez képest, és az sem biztos, hogy fennmaradnak az uniós támogatás megszűnése után.
A közel-keleti országban jelenleg mintegy 4 millió menekült tartózkodik, ám számuk emelkedik, ami egyre nagyobb kihívást jelent a török társadalom számára. Törökországban gazdasági visszaesés volt tapasztalható, és az EU-val fenntartott kapcsolatai is romlottak, többek között a jogállamiság és az alapvető jogok terén bekövetkezett visszalépések miatt - hívta fel a figyelmet a jelentés.
Az uniós támogatás gyors finanszírozást és jelentős beruházásokat biztosított, ami segített enyhíteni a menekültek nagy beáramlása miatt az egészségügyre, az oktatásra és a települési infrastruktúrára nehezedő nyomást és a munkaerőpiaci feszültségeket. A fejlesztési projektek azonban több okból - például az építési szabályok szigorítása, a koronavírus-járvány és a növekvő infláció miatt - is jelentős késedelmet szenvedtek. Az országban 2023-ban bekövetkezett pusztító földrengések szintén negatív hatást gyakoroltak a folyamatban lévő projektek végrehajtására.
A számvevőszék megállapította, hogy bár a menekülteket képzési programokkal és vállalkozásindítással támogatták, nem követték nyomon, hogy később hogyan boldogultak munkavállalóként vagy vállalkozóként. Emellett új iskolákat is építettek a menekültek számára, de az ellenőrök nem kaptak elegendő adatot a török hatóságoktól ahhoz, hogy értékelni tudják azok hatását.
A testület azt javasolta, hogy az Európai Bizottság szerezzen be a török hatóságoktól oktatási adatokat a menekültekről és a befogadó közösségekről, hogy értékelni tudja a program sikerét. Emellett a projektek hatásának mérésére használt módszerek javítását is szorgalmazta.