A járművek típusától függően tengeri, légi, vagy autóbetegségnek nevezett tünetcsoportot az okozza, hogy a belső fülben található egyensúlyszerv a szem által felfogott ingereket (pl. a látóhatár utazás közbeni mozgása) és a jármű zötykölődő, imbolygó mozgásának hatását nem képes „kiegyensúlyozni”, így az agyban zavar támad, az eredmény pedig rosszullét lesz.
Más tényezők is ronthatnak a tüneteken: pl. ha a járművön mások dohányzanak, a füst miatt oxigénhiányos helyzet alakulhat ki; repülésnél pedig a légnyomáskülönbség miatt fülfájás léphet fel. Nem elhanyagolható a pszichés tényezők szerepe sem: ha valaki tart például a repüléstől, vagy a hosszas bezártságtól, netán tudja, hogy hajlamos az utazási betegségre, az utat eleve szorongva, félelmekkel telve kezdi meg, így a tünetek még súlyosabbak lehetnek.
Utazási betegség esetén az érintettnek eleinte rossz a közérzete: elsápad, gyakran ásítozik, intenzíven izzad, fejfájás kínozza, elgyengül, a később kialakuló émelygés és hányinger mellett legrosszabb esetben pedig hányás jelentkezik. A tüneteket fokozzák a hirtelen irányváltások, a lassítás, a fékezés, ill. repülőgépen a le- és felszállás. Hosszabb utak során, ha a jármű mozgása nem változik intenzíven, az érintett fokozatosan hozzászokhat a körülményekhez, és a rosszullét elmúlhat.
Ha számítunk a tünetek jelentkezésére, célszerű megelőzni, így már az utazás megkezdése előtt használjunk a rosszullét megelőzésére szolgáló készítményt, és az utazás alatt is tartsunk magunknál a tünetek enyhítésére szolgáló szert.
Lehetőség szerint autóban az első ülésre, buszon a jármű elejébe üljünk; vízi utazásnál a hajó közepére, repülés esetén pedig a szárnyak fölé foglaljunk helyet. Segít, ha repülésnél le- és felszálláskor szemünket csukva tartjuk, illetve ha félig, vagy teljesen fekvő helyzetben vészeljük át az utat.
A hirtelen mozgások, a sebességváltozás hatására az ember gyomra könnyen „felkavarodik”, ezért tanácsos odafigyelni az utazás előtti illetve alatti étkezésre. Közvetlenül utazás előtt már ne együnk, az utolsó étkezés pedig ne tartalmazzon nehéz ételeket. Utazás közben is kerüljük a megterhelő falatokat, és semmiképp se fogyasszunk alkoholt. A behűtött italok (elsősorban a víz) segíthetnek a tünetek enyhítésében.
A pszichés tényezők sokaknál emésztési és gyomorpanaszokat okozhatnak, ezért ha tudjuk, hogy stresszhelyzetben, vagy nagy izgalom hatására szervezetünk pl. hasmenéssel, vagy egyéb emésztési zavarral reagál, készüljünk fel a megfelelő készítmény alkalmazásával.