Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
Évszaktól, sporttevékenységtől független tény, hogy a sportsérülések döntő többsége megelőzhető. Bármely sporttevékenység megkezdése előtt az első és legfontosabb feladat a megfelelő bemelegítés.
Szervezetünk "alapjáratban" nincs különösebb megterhelésnek kitéve, ezért izmaink hőmérséklete, vérkeringése és anyagcseréje is ezen alacsonyabb igények kielégítésére áll be. A bemelegítés során az energia-anyagcsere folyamatok felgyorsulnak, a testhőmérséklet emelkedik, nő az izmok, inak és szalagok hajlékonysága és rugalmassága, ezáltal fokozatosan javul a test általános mozgékonysága. A bemelegítés általában a nagy izmok, a váll, a hát, a has és a felső lábszár megmozgatását, valamint a különösen igénybe vett testrészek forgatását jelenti.
Fontos, hogy a bemelegítés és az aktív sportolás megkezdése között csak pár perc teljen el, ellenkező esetben a test újra kihűl és fáradozásunk hiábavaló marad. Jó hatásúak az izomlazító krémek is. Ha kellő bemelegítés, izomnyújtás után kezdünk neki a testmozgásnak, akkor nemcsak a sérülések kockázatát csökkentjük, de sokkal jobb teljesítményt is elérhetünk. Tartsuk szem előtt, hogy izmainkat mindig csak aktuális fizikai állapotunknak megfelelően terheljük, ne vállaljunk többet, mint amennyit valóban el is tudunk végezni!
Sajnos minden bemelegítés ellenére előfordulhatnak balesetek. A sportolás során bekövetkező sérülések különböző súlyosságúak lehetnek, ezért kezelésük is eltérhet egymástól. A sérülések egyik legenyhébb jele a többnyire kisebb esések, ütések nyomán megjelenő véraláfutásos folt, ami kisebb-nagyobb zúzódások következménye. Ilyen esetekben valamilyen mechanikai erőhatás következtében a bőr alatti erek megsérülnek, szétszakadnak, és a bennük lévő vér a bőr alá, a szövetekbe szivárog.
Ahogy a szövetekbe került vér lebomlik, felszívódik, úgy lesz az érintett terület először piros, majd sötétkék, végül zöldessárga. Akár két hétbe is beletelhet, mire a zúzódás nyoma teljesen eltűnik. A zúzódásos sérülések általában nem komolyak, ezeket borogatással kezelhetjük, azonban általában maga a szervezet is megfelelően gondoskodik a sérült terület helyreállításáról. Kivételt képeznek a fejzúzódások, melyek mögött akár agyrázkódás is meghúzódhat, ezért indokolt lehet az orvosi felülvizsgálat.
Rándulás, ínszalaghúzódás, ficam
Rendszerint akkor következik be, ha az izmok és ízületek feszítése jóval meghaladja a mozgathatóságuk határait. Általában azok szenvednek ilyen sérüléseket, akik hosszú inaktív időszak után kezdik újra a sporttevékenységet, vagy nem végezték el a megfelelő bemelegítő gyakorlatokat.
Ránduláskor általában egy ízület úgy mozdul el a helyéről, hogy az erőhatás megszűntével vissza is pattan eredeti állapotába. Enyhébb esetekben nem történik komolyabb elváltozás, csupán megnyúlnak kissé a szalagok, ez azonban sérülékenyebbé teszi az érintett ízületet. Kisebb duzzanat is kialakulhat, melynek elszíneződése bőr alatti vérömlenyeket jelez. Az enyhébb esetekben az 1-2 hónapos rugalmas pólya (fásli) sokat segít, az első héten a jegelés, hűtés, polcolás, valamint a kimondottan erre a célra létező krémek enyhítik a tüneteket.
Súlyosabb esetben a szalagok részben el is szakadnak, amit már erős fájdalom és duzzanat kísér. A járás ilyenkor nehéz és egyáltalán nem ajánlott, ám általában nincs szükség műtétre. A sérült szalagok pihentetése és összeforrása érdekében a beteg néhány hétre járógipszet kap. Természetesen a kötés levétele után is csak fokozatosan szabad újra kitenni a lábat a mindennapos megterhelésnek.
Legsúlyosabb esetekben a szalagok el is szakadnak. Amennyiben a megfelelő öngyógyulás nem látszik valószínűnek, a sérült szalagokat műtéti úton kapcsolják össze. Mondanunk sem kell, hogy a gyógyulás ilyenkor már sokkal hosszabb időt vesz igénybe, a sebgyógyulás után több hét fekvő, majd járógipsz következik. Természetesen ilyen esetekben a gyógytorna és a fokozott odafigyelés még fontosabb.
Rándulásokkal szemben ficamról akkor beszélünk, ha az ízület elmozdul a helyéről, de nem ugrik vissza, hanem kóros helyzetben marad. Ne feledjük: a ficamok helyretétele szakembert kíván, hiszen soha nem tudhatjuk, hogy a kificamodott csontok vajon épek-e, vagy pedig már megrepedtek, esetleg el is törtek. Nem lenne túl szerencsés, ha egy kalandfilmből ellesett mozdulattal ficam-helyreigazítás címén valakinek a csontját törnénk.
Kezelés: jég, kenőcsök, krémek
A sportsérülések (így a rándulások, zúzódások stb.) ellátásának gyakorlata az utóbbi időben sokat fejlődött. Az általánosan elfogadottá vált a hűtőborogatás (hatására az erek összehúzódnak, így a sérült részben csökken a folyadék mennyisége és a duzzanat) mellett egyre nagyobb szerepet kap a helyileg, a felszívódás serkentése útján ható és így ödémacsökkentő, antiszeptikus, gyulladásgátló, hűsítő kenőcsök és krémek használata. Általános alapszabályt követve: a hirtelen, heves fájdalom inkább szakadásra utal, míg a lassú, terhelésre erősödő fájdalom általában a rándulás jele.
Mint említettük, a nem túl súlyos sérüléseket szervezetünk önmaga is elláthatja, azonban minden sérülés egyedi, így nekünk magunknak kell eldöntenünk, hogy folytatjuk a síelést, korcsolyázást, vagy sem, hogy problémánkkal szakembert keresünk-e fel, vagy pihentetve a sérült testrészt a természetre bízzuk a gyógyítást.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
