2024. Október 14. hétfő
Szívizom- (myocardialis) infarktus -  Hatékony rehabilitáció -  Étkezés, segédeszközök -  Magas vérnyomás (hipertónia) -  Ellenőrzés, megelőzés -  Ijesztő következmény -  Feladatok otthon
A szív és az érrendszer, vagyis a keringési rendszer betegségei a szervezet számára komoly problémát okozhatnak. Egész szervezetünk működésének alapvető feltétele a megfelelő vérellátás. Hiányossága esetén működési zavarok, kellemetlen tünetek, esetleg maradandó károsodások jöhetnek létre, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják az ember egész életminőségét.

Mindezekből következik, hogy a tartósan jó életminőség érdekében a keringési rendszer épségének, egészségének megőrzése, hibátlan működésének biztosítása, tehát a betegség megelőzése alapvető fontosságú.

Ha nem sikerült elkerülnünk a betegséget, akkor is sokat tehetünk az egészség helyreállítása vagy legalábbis a megfelelő életminőség érdekében. Érvényes ez az egyik legfélelmetesebb betegségcsoportra, az ischaemiás szívbetegségekre is.

Szív érrendszeri beteg ápolása

Szívizom- (myocardialis) infarktus

A szív saját vérellátását biztosító koszorúér elzáródása következtében a szívizom vérellátása hirtelen csökken, ami a keringéstől elzárt területen szövetelhalást okoz. Súlyossága attól függ, milyen nagy szívizomrész vérellátása szűnt meg. Ha kicsi az elzárt terület, a beteg csak enyhe, emésztési zavarra emlékeztető tüneteket észlel. Ha az infarktus közepes vagy nagy kiterjedésű, a beteg rendkívül erős, a hátba, a bal karba, esetleg a gyomorba kisugárzó fájdalmat érez, bőre hideg, nyirkos lesz, hamuszínűvé, majd lilássá válik. Pulzusa szapora, könnyen elnyomható, vérnyomása leesik, emellett hányinger, hányás is jelentkezhet. Ilyen esetben azonnal mentőt kell hívni, mert a beteg megfelelő kezelése csak kórházban biztosítható.

Hatékony rehabilitáció

Már a kórházi kezelés alatt megkezdődik a rehabilitáció, amelyet a beteg otthoni ápolása során is hatékonyan folytatni kell. A beteg állapotától függ, mennyi időt kell ágyban töltenie, és az ágyát ehhez képest kell kényelmessé, többféle célra alkalmassá tenni.

Érdemes az ágyba kemény betétet és több, különböző keménységű párnát helyezni, hogy a beteg minél kevesebb időt töltsön laposan fekvő helyzetben, és ne süppedjen bele az ágyba. Ha a páciens nehezen mozog, az ágyban kapaszkodót is célszerű alkalmazni, amely segíti a felülést, és egyben izomerősítő tornára is lehetőséget kínál. Ha a beteg nem mehet ki a mellékhelyiségbe, akkor ágytálat és vizeletfelfogó edényt kell alkalmazni. A betegek általában jobban kedvelik a szobavécé használatát, ezt azonban a kezelőorvossal meg kell beszélni, mert lehetséges, hogy a páciens állapota miatt még ennyi mozgást sem engedélyez.

Étkezés, segédeszközök

Ha a beteg nem kelhet fel, akkor az étkezést is az ágyban kell biztosítani, ágyasztal segítségével. Jól használható az ágyasztal írásra, az olvasnivaló elhelyezésére, megtámasztására is. A beteg mozgásának visszanyerését fokozatosan, a kezelőorvos előírása és a gyógytornásszal való együttműködés révén kell segíteni. Vigyázni kell a beteg biztonságára, ezért a járáshoz szükség esetén járókeretet vagy botot lehet használni. Az izomzat erejének visszanyerése céljából a gyógytorna mellett segédeszközök alkalmazhatók: labda, terraband szalagok és – az orvos engedélye esetén – szobakerékpár.

Magas vérnyomás (hipertónia)

Az érrendszer betegségei közül a legtöbb embernek problémát okozó magasvérnyomás-betegség kialakulhat az érfalak rugalmasságának csökkenése, a koleszterinplakkoknak az érfalakra történő lerakódása vagy az arteriolák összehúzódása, szűkülése következtében. Mindegyik eset elkerüléséhez fontos az erek jó állapotának, megfelelő működésének fenntartása, a betegség kialakulásának megelőzése.

A megelőzés elsősorban életmód kérdése, éspedig már a gyermekkortól kezdődően. A megfelelő életmód alapvető összetevői: a mozgás, a táplálkozás, a károsító tényezők kerülése (mint a dohányzás, alkoholfogyasztás, stressz).

Ellenőrzés, megelőzés

A magas vérnyomás kialakulásához meglehetősen hosszú idő szükséges. Ez jobb lehetőséget biztosít a megelőzésre. A vérnyomást időről időre ellenőriztetni kell, akkor is, ha nincs semmilyen panasz. Ha a normálisnál magasabb értéket tapasztalunk, az ellenőrzést rendszeressé kell tenni, és az életmódra fokozott gondot kell fordítani.

Ha a magas vérnyomás elleni gyógyszeres kezelésben részesülő beteget otthonában ápolunk, jó, ha az illető saját vérnyomásmérő készülékkel rendelkezik. A gyógyszeres terápia beállítása nem mindig egyszerű. A betegek érthető módon félnek a kiugróan magas értéktől, ezért maga a vérnyomásmérés stresszes állapotot válthat ki, ilyenkor a mérés magasabb értéket fog mutatni. Ha a beteg otthon rendszeresen magának méri a vérnyomását, úgy ehhez lassan hozzászokik, nem alakul ki stresszhelyzet, és a vérnyomás reális értéket mutat.

Különösen nehéz azon betegek gyógyszeres beállítása, akiknek vérnyomása a nap 24 óráján belül is ingadozik. Ez sokszor nem is válik nyilvánvalóvá, csak a beteg áll értetlenül a tény előtt, hogy a nap egyik időszakában a gyógyszer bevétele után javul a közérzete, máskor ellenben gyengévé, elesetté válik. Ilyen esetben 24 órás vérnyomásmérést célszerű alkalmazni, amelyre szintén megfelelő készülékek állnak rendelkezésre.

Ijesztő következmény

Az agyvérzés a magas vérnyomás legrettegettebb következménye. A meszes, rugalmatlan agyi erekre nehezedő magas vérnyomás következtében az ér fala megrepedhet. Az agy állományába kiömlő vér rendszerint a mozgató idegpályákat roncsolja. A féloldali mozgató idegpálya kereszteződése miatt a vérömlennyel ellentétes oldalon végtagbénulás, arcidegbénulás jelentkezhet, amely beszédzavarral is társulhat. Az érintett területtől függően jelentkezhetnek csupán enyhe tünetek, de akár az élet elvesztése is.

Feladatok otthon

A beteg akut szakban csak kórházban gyógyítható. Hazatérte után otthonában folytatjuk ápolását és rehabilitálását. Ezt a felelősségteljes és komoly szaktudást igénylő feladatot összehangolt teammunkával lehet biztosítani. Az otthonápolási szolgálat tagjainak a feladatba tevékenyen be kell vonniuk a beteget és a hozzátartozókat.

Gondoskodni kell a beteg tisztálkodási, táplálkozási, ürítési, pihenési és mozgási igényeinek kielégítéséről, a kényelmes és biztonságos környezet kialakításáról, valamint a lelki támogatásról. Bénulásos tünetek esetén a mozgás segítése, az elveszett mozgásképességek helyreállítása igen fontos teendő. A mozgást elősegítik a különböző támasztóeszközök, kapaszkodók, a marokerősítő, a peroneus emelő. A fizikoterápiás készülékek, masszírozógépek hozzásegítenek a mozgáshoz, esetenként a fájdalmat is csökkentik, ami alapvető feltétele annak, hogy a beteg ne féljen a fájdalomtól, bátran és intenzíven gyakorolja a mozgást.

Mindezekkel a türelmes és kitartó tevékenységekkel elérhető, hogy a szívés az érrendszer fenti bántalmaiban szenvedő betegek megfelelő életminőséggel folytathassák mindennapi tevékenységüket.


Szerző: Mucha Márkné

Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés