

A Cincinnati Gyermekklinika kutatói mintegy négyezer 616 év közötti gyermek iskolai teljesítményét vizsgálva jutott erre az eredményre. A kutatás kiterjedt annak vizsgálatára is, hogy a passzív dohányos gyermekek vérében milyen mennyiségben van jelen a kotinin, ami a nikotin lebomlásakor keletkezõ vegyület. Ennek koncentrációja egyértelmûen jelzi, hogy a dohányos felnõttek mellett felnövõ gyermek szervezete milyen mértékben telítõdött dohányfüsttel.
A mérések egyértelmû összefüggést mutattak ki a kotininkoncentráció és a különbözõ tanulási képességek között. Minél magasabb volt a kotininkoncentráció, a gyerekek annál rosszabb eredményeket produkáltak matematikából és olvasásból, és általában véve is gyengébb teljesítményt nyújtottak a logikus gondolkodás terén.
Kymberley Volton kutatónõ szerint a rosszabb eredmények hátterében az állhat, hogy a dohányfüst, illetve az abban lévõ anyagok módosítják az idegrendszer struktúráját, illetve a dohányfüst belélegzése csökkenti a gyermek szervezetének oxigénellátását. Az összefüggésekre rámutató tanulmány a Environmental Health Perspectives címû folyóiratban jelent meg.