Mi, magyarok… /Népegészségügyi gyorsjelentés/

A halandósági elemzések speciális területe a csecsemõhalálozás, melyet az egészségügyi ellátás színvonalának minõsítésére használnak. 1970-ben Magyarország 36 ezrelékes csecsemõhalálozási adata kiugróan magas volt Európában, ez az érték 2003-ra ugyan a negyedére csökkent, de mivel az uniós országokban ez idõ alatt hasonló nagyságrendû javulás figyelhetõ meg, így a szakadék a „nyugat” és hazánk között 30 év alatt csak kis mértékben mérséklõdött. 2003-ban Magyarország a 7,1 ezrelékes csecsemõhalandóságával a 25 uniós tagország között a 4. legrosszabb értékkel rendelkezett.

Az országon belül a területi eltérések igen markánsan jelentkeznek. Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy, Békés megyében még minden 1000 gyermek közül 10 meghalt mielõtt betöltötte volna elsõ életévét, ezzel szemben HajdúBihar és Vas megye 4 ezrelékes csecsemõhalálozási értékével eléri az uniós átlagot.

Haláloki struktúra

2003-ban több mint 135 ezren haltak meg Magyarországon. A rendkívül kedvezõtlen halálozási viszonyaink miatt évente Hódmezõvásárhelynyi lakossal (kb. 50 000-rel) több hal meg, mint amennyi a nyugateurópai halálozási viszonyok mellett várható lenne.

A halálozások 51%-a a keringési rendszer betegségei, 25%-a a rosszindulatú daganatos betegségek, 77%-a az emésztõrendszer betegségei illetve sérülés, mérgezés, vagy más külsõ okok miatt következett be.

Az utóbbi években megfigyelhetõ a haláloki struktúra átrendezõdése: a szívés érrendszeri betegségek miatti halálozás aránya valamelyest csökken, a daganatos betegségeké emelkedik.

A keringési rendszer betegségei a férfiak halálozásának 45%-át, a nõk esetében 57%-át okozzák. Ez az arány a különbözõ életkorokban is jelentõsen változik, a fiatalok körében a halálesetek döntõ része külsõ okok (balesetek, öngyilkosság) miatt következik be. 35-64 éves kor között – különösen a nõk körében kiugróan magas a daganatos betegségek és a férfiak körében jelentõs az emésztõrendszer betegségei miatti halálozás aránya.

A keringési rendszer betegségei miatti halálozás idõs korban kerül elõtérbe. A 25 EU-tagállam közül Magyarország a keringési rendszer betegségei miatti halálozás tekintetében az 5., a külsõ okok miatti halálozásban 4. a rangsorban.

Sajnálatos, hogy a rosszindulatú daganatok és az emésztõrendszeri halandóságban az elsõ helyen állt 2003-ban. Hazánkban a tüdõrák, a vastagés végbél rosszindulatú daganatos megbetegedései miatt kétszer magasabb a halandóság, mint az EU többi tagállamában.

A magyar férfiak túlzott alkoholfogyasztásával összekapcsolható halandósága az 1990-es évek közepén rendkívül magas értékkel emelkedett ki egész Európában, majd látványosan csökkent ugyan, de még 2003-ban is jelentõsen több, mint kétszerese volt az uniós országok átlagának (224%). E tekintetben a három balti államot követõen a magyar férfiak halandósága a 4. legrosszabb. A nõk alkoholfogyasztásra visszavezethetõ halandósága 1980-2000 között vezette az uniós ranglistát, csak az 1990-es évektõl kezdett javulni, de a legfrissebb adatok szerint is még mindig meghaladja az Unió átlagának kétszeresét (216%) és Lettország mögött a 2. a 25 tagállam közül.

A magyar férfiak dohányzással összekapcsolható halálozása 1980-tól folyamatosan csökkent, de 2003-ban kissé emelkedett az elõzõ évhez képest. Hazánkban csaknem kétszer annyi (198%) férfi halálát okozza a dohányzás, mint az EU-ban. Még kedvezõtlenebb a helyzet a nõk körében: náluk több mint kétszer magasabb (208%) a dohányzás miatti korai halálozás, mint az EU-ban. Mind a férfiak, mind a nõk halandósága csupán a három Balti állam dohányzással összekapcsolható mortalitásánál kedvezõbb.

Ossza meg:

Kövessen minket: