
Az eddigi feltételezésekkel szemben a kisbabák légzése nem teljesen egyenletes. A percenként 30-35 lélegzetvétel egyenletes ritmusát minden 50-100-ik cikluskor egyegy nagyobb lélegzetvétel bontja meg. A tudósok megfigyelték, hogy a mély lélegzetvétel elõtt az alvó gyerekek légzése egyre lassabbá és egyenletesebbé vált, majd ezt követõen a váratlan sóhaj után a légzésritmus rendszertelenebb lett. A vizsgálatok során a szakemberek a légzési térfogatot, a pulzusszámot és a vér oxigéntartalmát vizsgálták. Az eredményeikbõl arra következtettek, hogy az agy a monoton légzés megbontásával, a mély lélegzetvétellel pótolja azt a hiányzó oxigénmennyiséget, amit a tüdõ a lassú légzéssel még nem tud a szervezet rendelkezésére bocsátani. A mély légvételekkel tarkított légzés ezáltal olyan, hosszú távon stabil légzés kialakulásához vezet, ami idõvel már képes biztosítani a növekvõ oxigénigényt.
A hirtelen csecsemõhalál azoknál a kisbabáknál következik be, akiknél a most megfigyelt légzésritmus szabályozása nem megfelelõ. A kutatók várakozásai szerint a folyamat pontos megismerése hozzájárulhat ahhoz, hogy a veszélyeztetett csecsemõket idõben kiszûrjék.