Szívbeteg a gyermekem, lehet, hogy műteni kell? Talán nem is sportolhat többet? Mi lesz a pályaválasztásával? – és sorolhatnánk napestig. Előfordul, hogy a szülő csendesen őrlődve várja a kontrollvizsgálat időpontját, hátha csoda történik és gyermeke kinövi a zörejét, de megesik az is, hogy egyből specialistához fut, gyógyírt remélve.
Könnyű, vagy nehéz elkülöníteni, hogy egy ártalmatlan, vagy szervi elváltozás van a háttérben? – ez a valódi kérdés. Mint gyermekgyógyász, megpróbálok néhány támpontot adni azoknak, akik aggódnak, s akiknek életét megkeseríti ez a jelenség.
Mikor ártalmatlan a szívzörej?
Amikor a szívzörej hátterében nincsen sem szív eredetű, sem egyéb szervi eredetű, de zörejt okozó szervi eltérés, akkor ártalmatlannak tarthatjuk. Tudnunk kell azonban, hogy a tényleges szívhibákat, ritmuszavarokat valós zörejek kísérhetik. Nem törvényszerű, hogy a gyermek terhelhetősége azonnal csökkenjen. Természetesen vannak olyan fejlődési rendellenességek, melyek azonnali ellátást igényelnek, hisz enélkül a betegség kimenetele végzetes lehet.
Léteznek olyanok is, melyek műtéti megoldásával várni lehet, sőt egyes esetekben spontán gyógyulás is előfordulhat. A szervi eredetű szívelváltozásokkal ezúttal nem foglalkozunk, csak az ártalmatlan szívzörejekre hívjuk fel a figyelmet. Mely kísérőbetegségek esetén fordul elő?
Általában szíven kívüli okok okozzák, mint például a nagyfokú vérszegénység, a láz, vagy a pajzsmirigy túlzott működése. Minden olyan tényező, amely megnöveli a szíven átáramló vértérfogatot vagy az áramlás sebességét fokozza, a zörej megjelenéséhez vezethet. Mint köztudott, a láz 1 fokos növekedése a szívfrekvenciát 10-zel növeli.
A stressz hasonlóan megemeli a szívveréseinknek a számát. Szinte a torkunkban dobog a szívünk, ahogy mondani szokták. Könnyen belátható, hogy a szívüreg rendszerének kompenzáló mechanizmusa, illetve az innen kiinduló nagyerek átbocsátó képessége véges. Van olyan eset, amikor a nagyerek kiáramlási pályái a megnövekedett vérmennyiséghez képest relatíve szűknek bizonyulnak, és máris kialakult a szívzörej, illetve megteremtődött a lehetősége.
A zörej megjelenésének egyszerű oka van. A szív és a mellkasfal között tüdőszövet helyezkedik el. Ez a páciensnek egyébként semmiféle problémát nem okoz, terhelhetőségét sem befolyásolja. A vizsgáló orvos közelről hallatszó, füttyentő hangos zörejt észlel a szívcsúcson és a szív középső tájékán, melynek intenzitása a testhelyzet változásától független, belégzésben kifejezetten hangosabb.
Újszülöttkori fiziológiás, perifériás, pulmonális stenosis
Már a drámaian hosszú latin cím is magyarázatra szorul. Kíséreljük meg értelmezni! A szív jobb és bal szívfélre tagozódik, és mindkét oldalon találunk egy pitvart és egy kamrát, így jön létre a négyüregű szív. A baloldali szívfél továbbítja a tüdőben oxigénnel dúsított vért, ez az artériás oldal, míg a jobb szívfélbe a szervezetünket megjárt és csökkent oxigéntartalmú vénás vér kerül. A jobb kamrát a tüdővel összekötő érszakasz a pulmonális törzs. Kis vérkörnek a jobb kamrából a tüdőn keresztül a bal pitvarig terjedő szakaszt nevezzük.
A születést megelőzően ezen a szakaszon minimális a véráramlás, hiszen méhen belül az újszülöttnek légzésre még nincs szüksége, ilyenkor a köldökzsinóron és a méhlepényen keresztül biztosítja az anya magzatának a gázcserét. A megszületést követően a helyzet az első légvétellel azonnal megváltozik, mivel ettől kezdve az újszülött a külvilági levegő oxigéntartalmát hasznosítja, aktív légzés formájában. Nyilvánvaló, hogy ilyenkor a kisvérkörben az átáramló vérmennyiség egyszerre megnövekszik, és ilyenkor a jobb kamrából a tüdőbe futó ér relatíve szűknek bizonyul a méhen belüli viszonyokhoz képest. Ebben az esetben a kiáramlási pálya felett, vagy a mellkas területén bárhol megjelenhet egy elég hangos zörej, ami az adaptációs idő elmúltával általában magától megszűnik.
Általában az erekben folyó vér áramlása egyenletes, (lamináris). Minden olyan esetben, amikor örvényszerű (turbulens) áramlás alakul ki, megjelenik a szívzörej is. Gyakran a nagy vénák területén, a mellkas felső részén alakulnak ki hasonló áramlási viszonyok. Ez a zörej ülve, fekve, fokozott terhelésre hangosodik, például láz vagy vérszegénység esetén, míg a nyak előrehajtásakor, a nyaki vénák leszorításakor vagy a fej forgatásakor halkul.
A zörej a bal szívkamrából a nagyvérkörbe kilépő vér örvénylése következtében alakul ki. Nevében is benne foglaltatik, hogy zenei jellegű, és elsősorban a pubertás- és óvodáskorban jelentkezik, szegycsontunk középső és alsó harmadától jobbra hallható. A zörej intenzitása a keringő vérmennyiség fokozódásával erősödik, tehát fekve, terhelésre és lázas állapotok esetén hangosabbnak halljuk.
A szívből kilépő nagy artéria területén alakul ki örvényáramlás, ez okozza a zörejt. Intenzitása változó jellegű, felülésnél hangosodik, míg a karok hát mögötti megfeszítése esetén halkul.
Oka a pulmonális értörzsben kialakult örvényáramlásra vezethető vissza. A zörej kilégzéskor, fekve vagy terhelésre fokozódik, míg belégzéskor, állva vagy ülve halkul.
Legyünk őszinték, sokszor a vizsgáló orvos sem biztos a dolgában, akkor meg miért várunk megértést a beteg gyermek szüleitől? A felsoroltak mind ártalmatlannak tekinthető szívzörejek, a kontrollvizsgálatokon kívül ellátást nem igényelnek. Jelenleg ezen zörejek ártalmatlanná nyilvánítása általában a kardiológiai szakrendeléseken történik, sokszor szívultrahang igénybevételével. Korántsem mindegy, hogy a szülő meddig cipeli vállán a betegségtudat fenyegető terhét, ezért ilyen esetben, ha orvosuk bizonytalan, forduljanak kardiológus specialistához!