Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
Mivel e betegségek mindegyike az érrendszer elváltozásaira vezethető vissza, a szakemberek egyre fontosabbnak látják, hogy a kutatásokban és a kezelésben is egységes szemlélet váljék uralkodóvá. E szemlélet jegyében jutottak el az aterotrombózis leírásához és feltérképezéséhez.
Az aterotrombózis az érrendszeri elváltozások kóros formája, amely érelmeszesedéssel kezdődik, azaz a nagy és közepes érfalakon zsírból, rost- és ásványi anyagokból álló lerakódások jönnek létre.
Az artériákban a legfontosabb véralkotó elemek közé tartoznak a vörösvértestek, a fehérvérsejtek és a véralvadásban fontos szerepet játszó trombociták. A koleszterindús táplálkozás, mozgáshiány és különböző betegségek hatására az ereken idővel érelmeszesedéses plakkok alakulnak ki. Ezek a plakkok megrepedhetnek és megsérülhetnek, ami azt eredményezheti, hogy a trombociták (melyeknek feladata a sérült felület, kipótlása") a sérült érfalhoz tapadnak, összecsapódnak és véralvadást elősegítő anyagok szabadulnak fel belőlük.
Egyes esetekben az összecsapzódott, összetapadt trombocitákból olyan vérrög keletkezik, ami megakadályozza a keringést, és azt eredményezi, hogy az ér által ellátott szerv nem kap elég oxigént és vérhiányos állapot lép fel. A kisebb rögök a mikroerekben okoznak kárt: a szívbe kerülve szívelégtelenséget, az agyba kerülve demenciát (elbutulást) okozhatnak.
A kritikus pont tehát a plakk sérülésének pillanata, ami a tudomány jelenlegi állása szerint előre nem jósolható meg. Az aterotrombózis megelőzésében nagy szerepet játszik a trombociták összetapadásának (így a vérrög kialakulásának) gyógyszeres megelőzése.
Infarktus és szélütés kétféle következmény
Tehát ha az említett lerakódások leválnak és bekerülnek a véráramba, elzárhatják annak az útját. Attól függően, hogy az agyi, a szív, vagy a végtagi területeken keletkezik az elzáródás, beszélhetünk szívinfarktusról, szélütésről vagy végtagi trombózisról.
Ugyanakkor az aterotrombózis miután az egész érrendszerre kiterjedő megbetegedés azt eredményezi, hogy az érintett betegek többségénél legalább kétféle következmény fordul elő. A felmérések szerint a szívinfarktusos beteget hamarabb fenyegeti a szélütés vagy ennek enyhébb formája, mint egy következő szívinfarktus, míg a stroke-os betegek többségét 4 éven belül egy szívinfarktusra számíthat.
Az aterotrombózist előidéző folyamat jóval a fenti kritikus következmények megjelenése előtt kezdődik, az erek állapota életünk során folyamatosan romlik. Vannak kiemelt kockázati tényezők, pl.: a dohányzás, a koleszterin- és a triglyceridszint, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a túlsúly, mozgásszegény életmód, de az életkor előrehaladtával rizikója jelentősen nő. A 65 év feletti férfiak és a 70 év fölötti nők esetében gyakoribb előfordulása. A dohányzás csökkentése, a cukorbetegség korai felismerése, a helyes táplálkozás, a koleszterinszint és a vérnyomás karbantartása segít az érrendszer kóros folyamatai kialakulásának megelőzésében.
Világszerte több mint 32 millió esetben álla tok meg a trombózist, előfordulása folyamatosan nő. Az előrejelzések szerint 2005-re több mint egyharmadával több eset fordul elő, mint 1997-ben. A világon több mint 26 millió ember hal meg évente a betegség következményei miatt, amely az összes haláleset 28%-a. 1999-ben Amerikai Egyesült Államokban az összes elhalálozás 41,1%-át a szívérrendszeri betegségeknek tulajdonították, nők esetében az Európai Unió valamennyi országában, a férfiaknál pedig (Franciaországot kivéve), ugyancsak a kardiovaszkuláris betegség a fő halálok. Magyarországon, majd egy városnyi lakosság, évi 40000 ember hal meg aterotrombózis következtében. Magyarország vezeti az 1000 lakosra jutó kardiovaszkuláris halálozások listáját is.
Az aterotrombózis lezajlását követően is komoly veszélyt jelent a betegnek és környezetének egyaránt. A betegség miatt kiesett munkaidő, és a következményes keresetcsökkenés önmagában is nagy teher, emellett a beteg egészsége "már sohasem lesz a régi", ezért rehabilitációra szorul. A szívérrendszeri betegségek megelőzése és kezelése ma az egyik legfontosabb népegészségügyi feladat. Ezt az alábbi megdöbbentő adat is alátámasztja: ma Magyarországon a legrövidebb a 45 éves férfiak várható élettartama a fejlett országokéhoz viszonyítva.
A kezelés sikerében a beteg a legfontosabb. Hiába a legkorszerűbb gyógyszer, ha a beteg nem veszi be rendszeresen, ha nem követi az orvos tanácsait, ha nem próbál egészségesebb életet élni. Megfelelően hatékony gyógyszer szedésével a szívinfarktus és a szélütés (stroke) megelőzhető. A gyógyszert élethosszan kell szedni, mert a betegségek kiváltó okai is élethosszan fennállnak.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
