A törököknek és a bolgároknak köszönhetően hamarosan Európa is élvezhette ízét, kitapasztalhatta jótékony hatásait. A több száz-ezer éves népi tapasztalat igazát mai kutatások is igazolták, így a "buggyantott tej" nem okozott csalódást, márkanevekkel felcímkézve a fittség egyik szimbólumává vált a mai világban is. Elődeink úgy tartották, hogy a joghurt hatásos bélbajok gyógyítására, az élet meghosszabbítására, általános leromlás ellen és a női bajok kezelésére. "A tudomány mai állása szerint" elődeink nem tévedtek, valóban fontos táplálékunk, de mégis miért?
Hasznos baktériumok testünkben
Legjótékonyabb hatását bélrendszerünkre, emésztésünkre fejti ki, márpedig az immunrendszer minél tökéletesebb működéséhez elengedhetetlen, hogy ez a bélrendszer rendben legyen. Szervezetünk védekezőrendszere számos "támaszponttal" rendelkezik testszerte, ezek közül az első védelmi vonalba tartoznak a bőr, a nyálkahártya és a bélbaktériumok.
Egészséges bélrendszerben több különböző baktériumtörzs él, ezt nevezik fiziológiás bélflórának. Ezek részt vesznek az emésztésben, B12 vitamint termelnek, óvják a bélnyálkahártyát és segítik az immunrendszert a védekezésben.
A helytelen táplálkozás, a rossz étkezési szokások, az antibiotikumok indokolatlan használata károsíthatják, sőt el is pusztíthatják ezeket a hasznos baktériumokat, melynek következtében idegen baktériumok és gombák szaporodhatnak el, anyagcseretermékeikkel terhelve a májat, s az immunrendszert. A bélflóra egyensúlyának felborulása a tápanyag-felszívódást is akadályozza, s szervezetünk, immunrendszerünk fontos vitaminokat, ásványi anyagokat veszíthet. De hogyan avatkozik bele ezekbe a folyamatokba a joghurt?
Hasznos baktériumok a joghurtban
Rendszeres fogyasztása mindenekelőtt segít fenntartani a bélrendszer baktériumflórájának egyensúlyát, így növeli a szervezet fertőzésekkel szembeni ellenálló képességét. A joghurt készítéséhez olyan baktériumokat használnak, melyek különféle kémiai anyagokat és "antibiotikumokat" termelnek. Ezek az "antibiotikumok" pedig csökkentik számos, az emésztőrendszert érintő, rettegett fertőzés kialakulásának esélyét. Ezeket a fertőzéseket olyan kórokozók idézik elő, mint például a salmonella, E. coli és a Staphylococcus. Hozzájuk hasonlóan a Candida albicans nevű gomba is sokak életét keseríti meg, nos számukra is javasolt a joghurt fogyasztása, azonban hangsúlyozzuk, nem a kezelés helyett! A nők elég nagy százalékát érintő hüvelyi fertőzéseknél a hasznos tejsavbaktériumok szaporodását elősegítheti egyszerű joghurt befecskendezése a hüvelybe (pl. egyszer használatos műanyag fecskendővel).
Ezekkel az előnyös tulajdonságokkal azonban csakis a nem pasztörizált termékek rendelkeznek, melyek kedvező élettani hatásukat a bennük lévő Acidophilus baktériumnak köszönhetik. Ez alakítja át a tejet joghurttá oly módon, hogy tejsavat képez, amely részben előidézi a tej savanyodását, részben megakadályozza a káros baktériumok elszaporodását. Ha bármilyen fertőzés miatt antibiotikumkúra válik számunkra szükségessé, a kúrát követően az élőflórás joghurt fogyasztása segíthet a gyógyszerek által elpusztított, de az emésztéshez nélkülözhetetlen bélbaktérium-flóra helyreállításában is.
Immunerősítő hatásánál fogva szerepet játszik a daganatok kialakulásának megakadályozásában. Erre vonatkozólag többfajta kutatást végeztek, például egészséges emberek acidophilusban (a már említett tejsavképző baktérium) gazdag étrendjét vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy ezen étrend hatására a vastagbélbélben található, az ártalmatlan anyagokat rákkeltővé alakító enzimek aktivitása csökkent. A rákmegelőző hatás valószínűleg nem csak az emésztőrendszeri daganatokra vonatkozik: francia orvosok egészséges és melldaganatban szenvedő nők étkezési szokásait összevetve azt állapították meg, hogy a több joghurtot fogyasztóknak kisebb volt az esélyük a mellrák kialakulására.
A belek erősítése tehát egyúttal az immunrendszer erősítését is jelenti. A káros baktériumok elpusztításán és távoltartásán túl a joghurt egyéb eredetű gyomor és bélpanaszok megszüntetésében is segíthet. Székelési problémákkal legyen az akár hasmenés, akár székrekedés küzdők számára is reményekkel kecsegtető alternatíva. Ez utóbbi fennállhat sugárkezelés, ételmérgezés vagy irritábilis bélszindróma (IBS) miatt, mindegyik esetben ki lehet próbálni, orvos tudtával és egyetértésével, természetesen.
Akik sokat cigarettáznak vagy voltak már másnaposak, tapasztalhatták, ilyenkor mennyire jólesik egy jó zsíros joghurt. Mindez nem véletlen, hiszen kifejezetten a magasabb zsírtartalmú fajták növelik a gyomor ellenállását a savakkal és a káros anyagokkal szemben.
Érdekességek:
Hogyan készül?
A joghurt készítésekor a pasztőrözött, homogenizált tejet melegen tartják, és baktériumtenyészetet adnak hozzá. Mivel a baktériumokat a pasztőrözés után adják a tejhez, a joghurt "élő" marad. A legtöbb boltban kapható joghurtban élnek ezek a baktériumok. A pasztörizált joghurtból azonban ezeket a baktériumokat kipusztították, miután azok a tejsavat előállították.
Joghurt házilag
Egy vastag fenekű, lapos edényben lassan forraljunk fel fél liter tejet, majd hagyjuk lehűlni testhőmérsékletre. Keverjünk bele egy kis kanál élőflórás joghurtot, majd öntsük a keveréket egy tiszta termoszba, csavarjuk rá a tetejét, és hagyjuk állni 6-8 óráig. Hűtőszekrényben 6 napig áll el.