Magyarországon az egyik leggyakoribb pajzsmirigy-rendellenességnek a szerv megnagyobbodása számít. Bár a kórkép több okra is visszavezethető, leggyakrabban a jódhiány váltja ki. Hazánk túlnyomó része jódhiányosnak számít, ezért ezt az alapvető ásványi elemet mindenképpen pótolni kell.
A jód a pajzsmirigyhormon egyik építőeleme, s ha nem kerül megfelelő mennyiségben a szervezetbe, akkor a pajzsmirigy a sejtek számának növelésével „kompenzál”. Ez eleinte a pajzsmirigy egészének megnagyobbodásával jár, később pedig az érintettek némelyikében a pajzsmirigy bizonyos területein göbösödés jöhet létre. A már kialakult göbök egy része nem nő, vagy akár kisebbedik is, míg más részük – általában nagyon lassan –, de növekszik, ami előbb-utóbb műtéti beavatkozást tesz szükségessé.
A jódhiánynak azonban nem ez az egyetlen következménye. A WHO önálló kórképnek tekinti a jódhiány-betegséget, mely a magzati és a gyermekkorban káros hatással van az idegrendszeri és testi fejlődésre, bár károsító hatása szerencsére igen kicsiny. Összefüggésbe hozható a jódhiány a gyakoribb koraszüléssel, illetve a vetéléssel, de ezen bajok többségének bekövetkeztéért nem a jódhiány okolható. A jódhiány azonban könnyen orvosolható, épp ezért miatta egyetlen koraszülésnek sem lenne szabad bekövetkeznie.
Természetese jódforrást a tengervíz biztosít, s miután Magyarország földrajzi elhelyezkedésénél fogva távol esik a nagy sós vizektől, így a tápanyagokban jóval kevesebb a jód. Ivóvizeink jódtartalma nem fog növekedni, ezért más úton kell hozzájutni ehhez a fontos elemhez. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a gyermekek optimális fejlődéséhez, a felnőttek egészségének megőrzéséhez hazánk területén ajánlja a pótlólagos jódbevitelt.
Kiváló forrása a jódozott tengeri só, ha már sózunk, akkor mindenképpen a jódozott változatot használjuk. A túlzott sófogyasztás azonban – egyéni érzékenységtől függően – összefüggésben van a magas vérnyomással, a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásával. Ha mértékletesen sózunk, akkor önmagában a jódozott só általában nem elégséges a jódpótlásra, bár értékelhető eredménye még így is van. A gyógyszertárakban tabletta vagy gyógyvíz formájában kapható jód, s a kívánatos az lenne, ha egész életünk során odafigyelnénk a megfelelő jódpótlásra. A „kampányszerű”, 1-2 hónapig vagy évig tartó jódpótlásnak nincs sok haszna. Vannak olyan multivitamin-készítmények, amelyek tartalmaznak jodidot, ezek is hasznosak lehetnek.
Akiknek feltétlenül pótolni kell...
Kismamák
Egyedül a terhesség időszakában van értelme az időszakos pótlásnak. A terhesség alatt megnő a kismama jódigénye, és a magzat normális testi és idegrendszeri fejlődéséhez is elengedhetetlen a megfelelő jód-ellátás.
Gyermekek
A normális idegrendszeri és szellemi fejlődéshez szükséges a jódpótlás.
Pajzsmirigyműtöttek bizonyos köre
Ha a pajzsmirigyet göbös golyva miatt műtötték, akkor a jódpótlás az újabb göbök kialakulásának megelőzésében fontos: ezzel megakadályozható az esetleges újabb műtét. A jódfogyasztás normalizálása nélkül 20% azoknak az aránya, akiknél ismételt műtétre van szükség.
Több göbös golyva miatt műtöttek első-, másodfokú nőrokonai
A golyva kifejlődésében kétségtelenül szerepe van a családi hajlamnak is, s a nők gyakoribb érintettsége is kimutatható. 5-10-szer nagyobb az esélye a műtétre szoruló göbök kifejlődésének a női családtagok körében, ha a családban már volt pajzsmirigyműtött.
Megnagyobbodott pajzsmirigyű emberek
Elsősorban azoknál van szükség a pótlásra, akiknek még a hazai átlagnál is nagyobb a pajzsmirigyük, de működése normális, és nincsenek benne 1-1,5 cm-nél nagyobb göbök.
Mikor nem ajánlott a jódpótlás?
Pajzsmirigy-túlműködés esetén Azoknak sem ajánlható, akik a túlműködés miatt gyógyszeres kezelésben részesülnek, és abban az esetben is ki kell kérni a kezelőorvos véleményét, ha korábban előfordult pajzsmirigy-túlműködés.
Autonóm adenoma esetén Azoknál a göbös golyvás betegeknél, akiknél ún. autonóm adenoma áll fenn, a jódbevitel pajzsmirigy-túlműködést válthat ki, a többi göbös golyvás beteg esetében jótékony hatású a jódbevitel normalizálása.
Felnőtteknek napi 100 µg (mikrogramm), fejlődésben lévő gyermekeknek 100-200 µg, terhesség esetén napi 350 µg jodid szükséges. Ha gyógyvízzel pótoljuk, akkor a Jódaqua gyógyvízből l mokkáskanál tartalmaz 100 µg jodidot, de kapható Jodis néven asztali víz is, amelyből l liter tartalmaz 100 µg jodidot. A recept nélkül kapható tablettákra rá van írva, hogy melyik készítménynek mennyi a jodidtartalma.
A jódot időszakosan pótolni – a terhesség idején kívül – nincs értelme, nem hoz eredményt. Egészségünk érdekében tehát figyeljünk oda a folyamatos pótlásra, és mindenképpen használjunk legalább jódtartalmú tengeri sót!