Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
Viren Swami, a londoni Westminsteri Egyetem munkatársa vizsgálatába 120 egyetemista lányt vont be, akikekkel három különböző műsort nézetett meg. Az egyik átalakító műsorban a szereplőket saját testük elfogadására buzdították, egy másik, topmodellkereső műsorban a soványság számított az ideálnak, a harmadik pedig egy semleges természetfilm volt. A résztvevők hangulatát és testükkel való elégedettségük mértékét a filmnézés előtt és után is ellenőrizték.
Míg a dokumentumfilm felerősítette a boldogságérzetet, a topmodelleket bemutató műsor pedig csökkentette, addig a pozitív testképet reklámozó műsor semmilyen hatással nem volt a résztvevőkre. Ami pedig még érdekesebb: az utóbbi két műsor egyaránt növelte a nézők saját testükkel kapcsolatos elégedetlenségének mértékét.
Az eredményeit a Journal of Social and Clinical Psychology című szaklapban publikáló Swami szerint a legfőbb gond az, hogy még a testünk elfogadására ösztönző műsorok esetében is a vonzerőn marad a hangsúly, ezért hiába üzeni azt egy tévéshow – például a „Meztelenül is szép vagyok” című –, hogy az agyban dőlnek el a lényeges dolgok, és nem testünkön kell változtatnunk ahhoz, hogy boldogok legyünk, végeredményben a nők továbbra is úgy érzik, hogy ha jobb életre vágynak, a külsejükkel kell kezdeniük valamit.
Ezek után felmerül a kérdés, vajon valamennyi műsor, amely a külsőnk átalakításával foglalkozik, és akár divattanácsadással, akár edzésjavaslatokkal próbálja elérni, hogy jobban érezzük magunkat a testünkben, valójában többet árt, mint használ? A szakértő szerint igen, hiszen otthonunkban nem állnak rendelkezésünkre személyi edzők, stílustanácsadók és profi sminkesek, így esélyünk sincs arra, hogy átéljük ugyanazt, mint ezeknek a valóságshow-knak a szereplői.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
