A hétezer, 1991-1992-ben született gyermek fejlődését nyomon követő tanulmányban figyelembe vették ezeknek az éveknek a meteorológiai adatait is, hogy meghatározzák, mennyi napfényt kaphattak a terhesség utolsó három hónapjában az anyák. Egy részülnél vizsgálták azt is, a terhesség 37. hetében mennyi D-vitamint tartalmazott a vérük.

Bebizonyosodott, hogy az augusztusban-szeptemberben született gyerekek tízéves korukra 0,5 centiméterrel magasabbak voltak a télen, tavasszal születetteknél, és 12,75 négyzetcentiméterrel nagyobb volt csontjaik összfelszíne.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy ezek a gyerekek – azáltal, hogy édesanyjuk terhességének három utolsó hónapja az év legnapfényesebb időszakára esett – nagyobb mértékben részesültek D-vitaminból, ami a kalcium mellett a legfontosabb szerepet játssza a csontképződésben.
„A nagyobb terjedelmű csontok többnyire erősebbek, és az idősebb kori csontritkulás következtében sem törnek olyan könnyen – mondta az egyik kutató, Jon Tobias, a Bristoli Egyetem reumatológus professzora. Minden tényező fontos, ami befolyásolhatja a gyermek csontfejlődését, ezért a terhes anyák beszéljék meg orvosukkal, kell-e D-vitamint szedniük, különösen, ha gyermekük ősz és tavasz között születik.”