A tuberkulózis a HIV után a második legtöbb halált okozó fertőzés: becslések szerint a világ lakosságának egyharmadában van jelen a baktérium. Hatásos védőoltás nem létezik ellene, azonban a tbc-vel találkozott emberek csak mintegy 30%-ban fertőződnek, és csak 10%-ban alakul ki aktív tuberkulózis.
Sharon Perry, a Stanford Egyetem járványügyi szakértője gambiai és pakisztáni bevándorlókon (akik hazájában elterjedt a tbc) fedezte fel, hogy a Helicobacter pylori baktériummal fertőződötteknél két év alatt a tuberkulózis jóval kevésbé fejlődött, mint akikben a baktérium nem volt jelen.
A Helicobacter pylori védő hatását arra vezették vissza, hogy serkenti a gamma interferon termelését, mely védettséget ad a vírusos és bakteriális fertőzésekkel szemben – azaz a baktérium növeli a tbc-vel szembeni immunitást.
Perry és munkatársa, Julie Parsonnet professzor elméletüket főemlősökben akarták alátámasztani, így kerültek kapcsolatba a Davis Egyetem munkatársaival, és a Pittsburgh-i Egyetem Orvosi Karáról JoAnne Flynn-nel.
A munkacsoport 41 majmon vizsgálta a H. pylori tbc-re gyakorolt szerepét. A harminc baktériumfertőzött egyedből mindössze ötben fejlődött ki aktív tbc, míg a nem fertőzött tizenegy esetből hatban.
Jay Solnick, a Davis Kaliforniai Egyetem orvos és mikrobiológus professzora a jelenség magyarázatára a „higiéné hipotézist” hozta fel: a szervezet minél kevesebb fertőzésnek van kitéve, az immunrendszer annál kevésbé tud védekezni más fertőzésekkel szemben. A kutatók feltételezése szerint lehetséges, hogy a H. pylori nem csak a tbc, de más fertőzések esetében is védő szereppel bírhat.