Egészségünk szempontjából sem mindegy, hogyan kezeljük a munkahelyi stresszt. Egy tanulmány szerint kétszer nagyobb a szívroham rizikója azoknál a férfiaknál, akik elfojtják a munkahelyi feszültséget.
BŐVEBBEN

Ne féljen elolvasni ezt a cikket, melyből kiderül, hogy a félelem nagyságát irreálisan határozzuk meg és az teljes mértékben a boldogság rovására mehet. De vajon mi az oka, hogy sosem vonjuk kétségbe a félelmünket, de a boldogságunkat igen?
BŐVEBBEN

Újabb tudományos bizonyítékok támasztják alá a csokievés létjogosultságát, mégpedig stresszoldó hatása miatt. A kutatók szerint erre leginkább az étcsokoládé alkalmas.

BŐVEBBEN

Minél rosszabb a munkahelyi vezetés, annál több beosztott és annál többször betegeskedik – állapította meg egy svéd orvos doktori tézisében, amellyel nagyobb feltűnést keltett az orvosi szakirodalomban, mint több Nobel-díjas.
BŐVEBBEN

Számos tényező befolyásolja a magas vérnyomás kialakulását, ezek közül a leginkább megfoghatatlan és mégis szinte mindannyiunkat érintő tényező a stressz. A nagyvárosi, rohanó életforma bizonyítottan rosszat tesz a vérnyomásnak. Hogyan képes a stressz tartósan emelni a vérnyomást? Hogyan vegyük elejét a bajnak?

BŐVEBBEN

Egyes gyermekkori oltásokat korábban összefüggésbe hoztak az autizmussal, egy nemrég megjelent tanulmány szerint azonban nincs meggyőző tudományos bizonyíték arra, hogy az oltóanyagokban tartósítószerként használatos thimerosal vagy az MMR-vakcina autizmust okozhat.
BŐVEBBEN

A munkahelyi pszichoterror, azaz mobbing előfordulásának aránya az EU államok munkahelyein 2-15 százalék között van. A jelenség inkább nőket érint, és bizonyos szektorokban gyakoribb.

BŐVEBBEN

Stressz, szorongás, cinizmus – egyes személyiségjegyek növelhetik bizonyos betegségek rizikóját.

BŐVEBBEN

A gyerekekkel ellentétben, akik megfelelő védőmechanizmussal rendelkeznek, a felnőttek agyában megmarad a traumák emléke – mutatták ki olasz kutatók patkánykísérletek segítségével.
BŐVEBBEN

Férfiak, matematika, autizmus. E három fogalom látszólag nem, valójában mégis szorosan kapcsolódik egymáshoz – állítja Simon Baron-Cohen, a University of Cambridge Autizmus Kutató Központjának igazgatója a BBC internetes kiadásában. Mi a véleménye erről egy magyar szakembernek?

BŐVEBBEN