Segítség a vásárlásnál

Három kérdést tettek fel a közelmúltban Európa több országában is a coeliakiás egyesületek tagjainak:

Megtévesztőnek tartja-e a „tartalmazhat” tájékoztatást az élelmiszerek címkéjén?

Amikor egy termék vásárlásáról dönt, figyelembe veszi-e a „tartalmazhat” információt?

Szükségesnek tart-e egy olyan jogszabályt, amely pontosan előírja a „tartalmazhat” állítás használatát?

A coeliakiás (lisztérzékeny) fogyasztókat képviselő egyesületek Európa szerte arra kérik a kormányokat, hogy alkossák meg azokat a törvényeket, amelyek szigorítják a „tartalmazhat” megjelölés használatát az élelmiszerek címkéjén. Az ok egyszerű: a gluténmentesen diétázó páciensek véleménye szerint ez a fogyasztói tájékoztatás erősen korlátozza döntéseiket, amellett, hogy nagymértékben csökkenti az élelmiszerek iránti bizalmat, zavart okoz, mert nem tudják kiválasztani azokat az élelmiszereket, amelyek a gluténmentes diétában biztonságosan fogyaszthatóak.

A Coeliakia Nemzetközi Napján, 2018. május 16-án az Association of European Coeliac Societies (AOECS, azaz a Coeliakiás Betegek Európai Szövetsége) és tagszervezetei azért hívják fel a figyelmet e fogyasztói tájékoztatás hiányosságaira és szabályozatlanságára, mert a jelenlegi helyzet jelentősen és negatívan hat a coeliakiás betegek életminőségére és sérti a fogyasztói tájékoztatásra vonatkozó jogaikat. A coeliakia a glutén fogyasztást követően, a genetikailag érintett személyek szervezetében kialakuló autoimmun betegség. (A glutén a kalászos gabonákban – búza, árpa, rozs – található fehérje összefoglaló neve.) A betegségnek gyógyszere nincs, az egyetlen, ma ismert és hatékony kezelése az élethosszig tartó, szigorú gluténmentes táplálkozás. Ennek hatására javulnak a betegek korábbi tünetei, megelőzhetőek a később kialakuló súlyos szövődmények és társult betegségek, mint pl. a csontritkulás, a meddőség és néhány ritka rosszindulatú daganatos betegség.

Az élelmiszerek címkézésére, és a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó előírások szerint kötelező a 1169/2011/EK rendelet II. sz. mellékletében felsorolt élelmiszer allergének feltüntetése, annak megadása, hogy az adott élelmiszer melyik allergént tartalmazza. A rendeletnek is köszönhetően a coeliakiás páciensek tájékoztatása jelentősen javult az utóbbi években. Ugyanakkor a „tartalmazhat” szó (angolul a ’may contain’), azt követően pedig a kötelező allergének felsorolása – csupán önkéntes tájékoztatás, aminek szabályozása nemzeti hatáskörbe tartozik.

A „nyomokban glutént tartalmazhat” szöveg arra is utalhat például, hogy az adott élelmiszer előállítása során bármikor szennyeződhetett a gluténtartalmú gabonafélékkel. Ezt a fajta tájékoztatást napjainkban az élelmiszeripar gyakran használja. Koltai Tünde, a Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesületének elnöke szerint: „Megkérdeztük a coeliakiás egyesületek tagjait nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában, és a válaszadók többségének egybehangzó véleménye szerint ez az ’óvatossági címkézés’ rendkívül zavaró, amellett országonként és cégenként is változó lehet. Néhány országban még akkor sem kötelező, ha a termék gluténtartalma meghaladja a 20 mg/kg értéket, máshol szigorúbb a szabályozás, de az EU tagországok többségében egyáltalán nem foglalkoznak a kérdéssel. A jelenlegi gyakorlat nem csak zavart okoz a coeliakiás betegek körében, hanem valódi kockázatot is hordoz, mert a szabályozatlanság miatt olyan mennyiségben kerülhet szervezetükbe glutén, ami már káros lehet az egészségükre. Ezen túl indokolatlan korlátozást is jelent, mert tartózkodniuk kell olyan élelmiszerek fogyasztásától, ami egyébként megfelelő lenne számukra.”

Coeliakia (lisztérzékenység) gyakorisága

A coeliakia az európai lakosság 1-2 százalékát érinti, ami 5-10 millió embert jelent. Többségük – mintegy 70-80 %-uk – azonban diagnózis nélkül marad, mert a betegség ismertsége az egészségügyi szakemberek és a nagyközönség körében is nagyon alacsony. Európában egyedül Finnországban érik el, hogy az érintettek 50%-át diagnosztizálják.

Ossza meg:

Kövessen minket: