A szívbetegségek rizikófaktorainak 2 fő csoportja

Megváltoztathatatlan rizikófaktorok

Nyilvánvaló, hogy minél több rizikófaktorral rendelkezünk, annál nagyobb a valószínűsége a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának. Azt is látni kell, hogy bizonyos tényezőkön nem tudunk változtatni. Ezek az alábbiak: • Nem A férfiaknak a fiatalabb éveikben nagyobb esélyük van a szívbetegségekre, mint a nőknek, ez a hátrány azonban a változókorban megszűnik, ugyanis a klimax után a nők védettsége is alacsonyabbá válik. • Növekvő életkor A végzetes szívkoszorúér-betegségek döntő többsége 65 évnél idősebbeknél következik be. • Örökölt tényezők Azoknál a személyeknél, akiknek a szüleik szívbetegek voltak, nagyobb a valószínűsége a betegség kialakulásának. Ugyanígy vannak a cukorbetegségre és az elhízásra is hajlamosító genetikai vonások, amelyek szintén növelik a szív- és érrendszeri betegségek manifesztálódásának esélyét.

Megváltoztatható rizikófaktorok

• Fizikai inaktivitás Kutatások bizonyítják, hogy az inaktív embereknek kétszer akkora esélyük van szívbetegségekre, mint az aktívan mozgóknak. A mozgáshiány növeli a magas vérnyomás és – koleszterinszint, valamint a stroke kialakulásának esélyét is. Szintén bizonyított, hogy – többek közt - a mozgáshiány miatt zsírszerű lerakódások (ún. plakkok) alakulhatnak ki a koszorúerek belső falában, elzárva a véráramlás útját. Ennek következtében csökken a vérellátás, nem jut elég oxigén a szívizomhoz, ami végső soron iszkémiás szívbetegségekhez (például szívelégtelenséghez, szívinfarktushoz) vezet. • Elhízás A mozgáshiány és az egészségtelen táplálkozás miatt sokkal több energiát viszünk be a szervezetünkbe, mint amennyit elégetünk, így először túlsúly, majd elhízás jelentkezhet. A túlsúlyos embereknél a szívbetegség kétszer, az elhízottaknál már háromszor gyakoribb, mint a normál testsúlyúaknál. Azoknál, akiknek a BMI-je 40 fölött van, tehát elhízottak, az idő előtti halál bekövetkezésének kockázata csaknem megháromszorozódik. • Dohányzás Közismert, hogy a dohányosoknak jóval nagyobb az esélye szívkoszorúér-betegségre, mint a nem dohányzóknak. Akiknél pedig már kialakult ez a betegség, tudniuk kell, hogy a cigarettázás önálló rizikófaktora a náluk esetlegesen bekövetkező hirtelen szívhalálnak. Az aktív dohányzás önmagában 50 %-kal emeli az érbetegség rizikóját, sőt még a passzív dohányosoknak is 30 %-kal nő a szívkoszorúér-betegség kockázata a nemdohányzókhoz képest, és ez a kockázatnövelő hatás a stroke-ra is vonatkozik. • Magas koleszterinszint Az ún. LDL-koleszterin szintje és a szív-érrendszeri betegségek szorosan összefüggenek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, a szervezet nem képes azt lebontani, így lerakódik az artériák falában. A tartósan magas vérzsírszint miatt az érfalakon plakkok alakulnak ki, melyek csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt, bekövetkezik az érelmeszesedés. Következményképpen az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ezért a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése előbb-utóbb károsodhat. Végső soron bekövetkezhet a szívinfarktus, a stroke és a végtagi érszűkület. • Magas vérnyomás A magas vérnyomás önmagában növeli a szívinfarktus és a stroke kockázatát, éppúgy, mint az aneurizmáét vagy a veseelégtelenségét. Tény, hogy a betegségre való hajlam közel bizonyos mértékig öröklődik, ám a hajlam még nem maga a betegség! De a felnőttkori megjelenésnek számos életmódbeli kockázati tényezője van. Ilyenek a mozgásszegény életmód, az alkoholfogyasztás, a stressz, a magas LDL koleszterinszint, a fokozott sófogyasztás, illetve a cukorbetegség. • 2-es típusú cukorbetegség Az életmód talaján megjelenő cukorbetegség önmagában is komoly rizikófaktora a kardiovaszkuláris betegségeknek, különösen a kezeletlen esetekben. A 65 éven felüli cukorbetegek 68 %-nak van valamilyen típusú szívbetegsége, és 16 %-uk végzetes kimenetelű stroke-kal néz szembe. Éppen ezért a cukorbetegeknek nem csak az alapbetegségüket kell kontroll alatt tartani, de a kardiológiai ellenőrzést és az életmódváltást is komolyan kell venni.

Amin lehet, azon kell is változtatni

Nyilvánvaló, hogy a szív- és érrendszeri betegségek esetében bizonyos tényezőket nem lehet kivédeni, de a jó hír, hogy rengeteget tehetünk a saját egészségünkért - ismerteti dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke. – Az életmód orvoslás éppen arra hivatott, hogy irányt mutasson a megváltoztatható rizikófaktorok kiküszöbölésére. A személyre szabott mozgás-, táplálkozás- és stresszkezelési programok további fontos sajátossága, hogy a már kialakult betegségek, így a szív- és érrendszeri betegségek kezelésében is jelentős eredmények érhetők el általuk – biztonságosan és tartósan.

Ossza meg:

Kövessen minket: