
A Szív-és Érrendszer Diagnosztikai és Kezelési Társaságának Las Vegasban tartott nemzetközi konferenciáján hangzott el a témában Giora Weisz beszámolója a teljes címének betűszavából PRECISE-vizsgálat eredményeiről. Ennek során 164 betegen végeztek szívkatéterezést olyan módszerrel, hogy a koszorúerekbe juttatott vezetődrótot, majd a katétert a gyakorlatott szakorvos a betegágytól távolabb elhelyezett laboratóriumból irányította.

A szakember két, botkormányra emlékeztető eszközzel működtette a steril műszereket és a munkacsoport tagjai szerint ezzel olyan pontosan dolgozhatott, mintha „három keze volna”. Három hatalmas képernyőn figyelte mindazt, ami a beteg ereiben történik, és a robot segítségével még pontosabban irányíthatta a szívkatétert, mintha műtőben lett volna.
A 164 betegből 162 esetben a vizsgálat hibátlanul sikerült. Két esetben volt valamilyen technikai gond, ezért itt fél percen belül a szakorvos átvette a kézi irányítást, így semmiféle szövődmény nem alakult ki.
A szívkatéterezés közben alkalmazott röntgenezés miatt a műtőben tartózkodók sugárterhelése a naponta végzett vizsgálatok során összeadódik és ólomkötény viselése ellenére is jelentős mértékű. Ezzel a robotikus eljárással a beavatkozást végzők sugárterhelése 95 százalékkal csökkent a hagyományos technikához képest.
A munkacsoport vezetője hangsúlyozta, hogy a szívkatéteres laboratórium munkatársainak ez a robot nyújtotta változás nemcsak a sugárdózist tette minimálissá, hanem a súlyos ólomkötény viselése következtében elkerülhetetlen ízületi szövődmények gyakorisága is csökken.