
A halhús rendszeres fogyasztását a benne lévő többszörösen telítetlen zsírsavak, például az omega-3 miatt valamennyi kardiológiai diétás tanácsadó javasolja. Nagy vizsgálatok igazolták, hogy a halban gazdag táplálkozás jelentősen csökkenti a koszorúér-betegség kifejlődésének kockázatát. Most újabb érv került a rendszeres halevést ajánló javaslatok mellé.

Emily B. Levitan és munkatársai csaknem 40 ezer, 45-79 év közötti svéd férfi egészségének alakulását követték hat éven keresztül. A kutatás elején egyik résztvevőnél sem fordult elő cukorbetegség vagy szív-érrendszeri betegség, de a hat év folyamán közel hatszázuknál diagnosztizáltak szívelégtelenséget, és 34-en meg is haltak miatta.
Az étkezési szokásokat megvizsgálva kiderült, hogy az átlagosan heti egyszer valamilyen zsíros halat – például lazacot, tonhalat, makrélát, heringet – fogyasztók között 12%-kal ritkább volt a szívelégtelenség előfordulása, mint azoknál, akiknél kevesebbszer vagy lényegesen többször került hal az asztalra.
Tovább elemezve az adatokat az is bebizonyosodott, hogy a szívvédő tulajdonságú omega-3-zsírsav közepes mennyiségű – napi 0,36 grammnyi – hal formájában történő bevitele 33%-kal csökkenti a szívelégtelenség rizikóját. Meglepő módon azonban az ennél nagyobb mennyiségű hal formájában bevitt zsírsav fogyasztása már nem véd, a legtöbb és legkevesebb halat evők szívelégtelenségre való esélye ugyanis ugyanakkorának bizonyult. Hasonlóképpen nem volt védő hatása az omega-3 zsírsavnak, ha táplálékkiegészítő formájában vették magukhoz a vizsgálat résztvevői.