Sokszor a problémát ugyanis épp az okozza, hogy túl sokáig tart, amíg a szerv hasznosításra kerül. Az ún. keringési halál utáni donáció azt az időpontot jelöli, amikor a páciens szíve, légzése és keringése leáll. A legtöbb szerv ugyanakkor olyan donoroktól érkezik, akik agyhalottak ugyan, de a keringést még gépek segítségével fenntartják egy ideig.
Hajhullásra ajánljuk: koffeines, kézműves samponszappan > > >
A keringési halált követően átadott szerveknek túl kell esniük egy hűtési folyamaton, miután a szerv elveszíti eredeti vérellátását. Ezután a szervet újra felmelegítik, mikor a transzplantációra sor kerül. A probléma azonban az, hogy ez a módszer sejtkárosodást okozhat. Éppen ezért fontos, hogy Dr. John Gill, a University of British Columbia munkatársa felfedezte, hogy fontos, hogy a hűtési folyamat 12 óránál ne legyen több, mivel így a keringési halál utáni transzplantáció éppúgy sikeres lehet, mint a közvetlenül agyhalál után beültetett szervek, amikor a keringést még gépek tartják fenn. Az érdeklődők a kutatási eredményeket bemutató cikket a Journal of the American Society of Nephrology című szaklapban olvashatják.