A Helsinki Egyetem kutatói 14 beteget kísértek figyelemmel egy éven át, széklet-transzplantációt követően. Megfigyelték, hogy a betegek bélflórája nagyon hasonlított a donoréra, még a beavatkozást követő 1 év után is. Reetta Satokari, az egyetem kutatója szerint ezáltal, hogy hosszú ideig tartó változás idézhető elő a bélrendszer mikroorganizmus összetételében, más ún. diszbiózissal (azaz a bélflóra felborulásával járó) társuló betegségek kezelésében is lehetne alkalmazni a szóban forgó terápiát.
A kutatók arra is kíváncsiak voltak melyik baktérium a kulcsa a kezelés sikerességének. Ezért figyelték, hogy melyek a leggyakrabban átvitt mikroorganizmusok a donor szervezetből. A jövőben ezeknek a baktériumoknak az izolálását tervezik. A cél az, hogy az ez által létrehozott ún. baktérium-koktéllal lehessen a betegeket gyógyítani, és ne legyen szükség széklet átvitelre. A donorok kiválasztása gondos feladatot igényel: jó általános állapotú, normál súlyú emberek, akik a megelőző fél évben nem szedtek antibiotikumot és nincs ismert befolyásoló betegségük. A terápia sikeressége 90% fölé tehető. Reetta Satokari csapata a vizsgálathoz egyedi ún. „fekália bank”-ot hozott létre, ahol a vizsgálaton átesett mintákat tartják, fagyasztják és használják fel szükség szerint.