
Mellkasi fájdalom, szapora vagy szokatlan szívdobogás, légszomj – ezek mind a pitvarremegés tünetei, mely a kórházi ápolást igénylő betegségek listáját vezeti a déli félteke szigetországában. A probléma kiváltó oka egyelőre ismeretlen. Az Adelaide-i Egyetem világszerte elismert kardiológusai Prash Sanders professzor vezetésével világítottak rá az összefüggésre. A kutatásban az intézmény egyik doktorandusza, Carlee Schultz is részt vett, aki a pitvarremegés vérrögképző hatását vizsgálja disszertációjában.
„A pitvarremegéses betegek ötször nagyobb stroke-kockázatnak vannak kitéve, mert az abnormális szívritmus révén vérrögök képződhetnek a szívükben” – magyarázta Schultz, aki 150 páciens leleteit tanulmányozza. Közülük 100-an dél-ausztráliai kórházak pitvarremegéses betegei, 50 főt pedig egy indiai kórházban ápolnak más keringési gonddal. „Kutatásom célja, hogy kiderüljön, pontosan mi történik a vérrel a szívben. Az ilyen tudományos munkák segítenek a vérrögképződés folyamatának megértésében: abban, hogy miként lépnek működésbe a vérlemezkék, miként érinti ez a szív szöveteit, milyen gyulladást okozhat azokban. Reméljük, sikerül új jelzőértékeket találni a vérrögképződésre, így előre jelezhetővé válhat a stroke. Emellett a pitvarremegés okait is keressük, amely a jövőben talán egy teljes egészében megelőzhető betegség lesz” – bizakodott a kutató.
Ausztráliában az agyvérzések kétötöde a pitvarremegéssel hozható összefüggésbe. Csak 2009-ben kétmilliárd dolláros (csaknem 450 milliárd forintos) kiadást jelentett ez az ottani egészségügynek. „A betegek és hozzátartozóik érzelmi megrázkódtatásán kívül tehát ez jelentős terhet ró a lakosságra. Reméljük, hogy eredményeink hozzájárulnak mind a betegség előfordulásának, mind a vele kapcsolatos kiadásoknak a csökkentéséhez” – mondta Sanders professzor. „Szapora vagy szabálytalan szívveréssel mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni” – tette hozzá.