2024. November 11. hétfő
Egy új kutatásból kiderült, hogy az egerek esetében a szervezet saját, kannabisz-szerű vegyületének termelődését fokozó gyógyszer enyhíti a szorongást. Valószínűleg az emberek esetében is ez az anyag szabályozza a stresszel való megbirkózást.

A testben úgynevezett endokannabinoidok választódnak ki, melyek arról kapták nevüket, hogy majdnem ugyanúgy hatnak az agyra, mint a marihuána. A kábítószerhez hasonlóan az endokannabionidok is segítik a relaxálást, pihenést. Egy új kutatás során az endokannabionidok lebontását végző enzim kiiktatásával az egereket gyorsan be lehetett tanítani arra, hogyan tegyék túl magukat traumatikus eseményeken. A Molecular Psychiatry című folyóiratban megjelent cikk arról is tájékoztatást adott, hogy azok az emberek, akikben genetikusan kevesebb az andamid-lebontó enzim, azok könnyebben maradnak nyugodtak nyomás alatt is.

Nő telefonnal stresszhelyzetben

"Az a leglenyűgözőbb, hogy első ízben vonhattunk párhuzamot az egerek és emberek neurobiológiai jellegzetességei között, illetve ennek kapcsán a viselkedésminták között is” – mondta el Ahmad Hariri a Duke Egyetem Genomtudományok Intézetének neurobiológusa. „Ez a fajta párhuzam meghatározó lesz a pszichiátria és idegtudomány jövőjére nézve.” Munkatársaival a zsírsav amid-hidroláz enzim (FAAH) működésére összpontosítottak, melyről már korábban is tudták, hogy befolyásolja az emberi viselkedést. Olyan egerekkel dolgoztak, melyek a normális félelmreakciókat mutatták, de nehezen alkalmazkodtak azokhoz a biztonságos helyzetekhez, melyekben korábban egyszer már veszélyt éreztek. Betanították az állatokat arra, hogy félelemreakciókat mutassanak bizonyos hangokra, úgy, hogy kisebb áramütést kaptak közben a lábukba. Bizonyos idő elteltével egy részüket úgy idomították, hogy felejtsék el a hanghatásra jelentkező félelmet. Néhány egérnek beadták az AM3506 jelű vegyületet a félelemellenes idomítás előtt.  Ez az anyag gátolja a FAAH működését, így a szervezet nem tudja lebontani az andamidot. Más állatok megkapták az injekciót, de nem idomították őket. A harmadik részük kapott injekciót, majd félelemmentes viselkedéssel kapcsolatos teszteken estek át.

Az eredmények alapján a beoltott és idomított egerek gyorsabban felejtették el a félelmeiket, mint azok, amelyek nem kapták meg a gyógyszert. Az injekció nem volt hatással a félelemmentes viselkedésmintákra, és nem oltották ki a félelmet olyan helyzetekben, mikor az egereket nem tanították meg arra, hogy a hang többé nem jár áramütéssel. A gyógyszer az amygdalára hat, az agy mandulányi területére, mely a félelmek és az érzelmek kialakításában játszik fontos szerepet.

 

Hogy az egereken tapasztalt eredményeket szorongó, vagy traumán átesett embereken is megvizsgálhassák, Haririék 81 középkorú felnőttet toboroztak. Haragos és rettegő arcokról készült fényképet mutattak nekik, miközben agyukat funkcionális MRI-készülékkel vizsgálták. A gép rögzítette az amygdala aktivitását, miközben a résztvevők egyre inkább hozzászoktak az érzelmekkel teli képekhez. A kísérlet során az amygdala egyre gyengébben reagált az arcokra. A folyamat sokkal gyorsabb volt azoknál, akikben a FAAH-gén kisebb aktivitást mutatott.

A következő lépésben Terrie Moffitt és Avshalom Caspi összehasonlította 881 Új-Zélandról származó ember személyiségét és FAAH-génjét. A vizsgált személyek 1970 óta vettek részt egy hosszú ideig zajló kutatásban. Kiderült, hogy a legnyugodtabbaknál volt a legkevésbé kifejezett a FAAH-gén jelenléte. Az eredmények magyarázhatják, hogy egyesek miért hajlamosabbak a szorongásra és a poszttraumás zavarra. Az is lehet, hogy ezekre, és más, félelemmel kapcsolatos betegségekre gyógyszeres megoldást is nyújthatnak majd a kutatások alapján.


Forrás: Medipress
2012. 07. 10.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés
- Karácsonyi ajánlat -
- Kiemelt ajánlat -
- Egészségplázából -