A 2017-es adatokhoz képest a helyzet nem változott lényegesen, azaz egyértelműen továbbra is nagy szükség van a sport és a testmozgás folyamatos népszerűsítésére.
A koronavírus-járvány idején az európaiak fele ritkábban sportolt, vagy fel is hagyott a testmozgással.
A válaszadók közül a 15-24 év közöttiek végeznek a legnagyobb arányban (54 százalék) rendszeres testmozgást. Ez az arány az életkorral csökken: a 25-39 évesek körében 42 százalék, a 40-54 évesek körében 32 százalék, az 55 év felettiek körében pedig 21 százalék.
Azok a válaszadók, akik a szabadidejükben vagy kedvtelésből rendszeresen végeznek testmozgást, egyetlen uniós tagállamban sem alkotnak többséget.
A válaszadók szerint az aktív életvitel legfőbb akadálya az időhiány, melyet a motiváció hiánya vagy egyszerűen a sport iránti érdeklődés hiánya követ.
A sportos életmódot elsősorban a jobb egészségi állapot motiválja, másodsorban az edzettség fokozása, majd a kikapcsolódás. A megkérdezettek fele azt is kifejezésre juttatta, hogy szívesen végez testmozgást a szabad levegőn.
A válaszadók körülbelül egyharmada részesíti előnyben az otthonában végzett testmozgást. Az uniós tagállamok legtöbbjében a válaszadók többsége azt állította, hogy a médiában közvetített sportversenyeket szívesen kíséri figyelemmel.
A magyar válaszadók 4 százaléka végez rendszeresen sporttevékenységet. Huszonkét százalékuk törekszik sportolásra, 15 százalékuk ritkán, 59 százalékuk pedig sohasem sportol. A magyar férfiak 71, a magyar nők 76 százaléka sosem végez sporttevékenységet. Rendszeres sporttevékenységgel a magyar válaszadók 10 százaléka tölt két óránál is több időt. Egy órát is meghaladó sporttevékenységet a magyarok 22 százaléka végez, egy óránál kevesebbet a megkérdezettek 59 százaléka folytat, hat százalékuk inkább nem, vagy alig tölt időd mozgással.