
Gregg Adams professzor és munkatársainak alapötlete az volt, hogy a sperma tartalmaz egy olyan anyagot, mely valamiképp a nőstény agyára hatva serkenti a peteérést. A fehérjét számos emlős fajban, így emberben is leírták, azonban meggyőző bizonyítékot nem sikerült szolgáltatni arra nézve, hogy a humán termékenységet tekintve rendelkezik funkcióval. Marhákban ugyanakkor ez az anyag közreműködik az életképes terhesség fenntartásában.
Az emlősöket alapvetően két csoportra lehet osztani: a spontán peteérést produkálókat (ilyen az ember), ahol a párosodástól függetlenül rendszeres menstruációs ciklus alakul ki, illetve azokat, ahol a peteérést serkentő tényező szükséges. Ezen felül régóta ismert, hogy maga a közösülés is kiválthat ovulációt, a vagina stimulációján és feromonokon keresztül. Adams és munkatársai emellett tevéken és lámákon (ahol az ovuláció előfeltétele a közösülés) rájöttek, hogy az ondóhólyag az ondófolyadékba elválaszt egy fehérjét, mely a petesejt érését idézi elő. A kutatók pontosan azonosították ezt a fehérjét, izolálták, és sikeresen serkentették vele spontán ovuláló fajok petéjét is. Ehhez hasonló fehérje minden emlős fajban jelen van, a nyulaktól kezdve a disznókon és egereken keresztül az emberig. Az anyag régóta ismert, mint idegsejt növekedési faktor az idegrendszer fenntartásában alapvető szerepet tölt be. Mindazonáltal eddig csak az idegvégződésekben mutatták ki. A kutatás bizonyítja, hogy a sikeres terhesség létrejöttét alapvetően befolyásolja a sperma minősége.