Rendszertelen menstruáció és magas inzulinszint - mikor merül fel PCOS?

Nem egyetlen ok vezet a PCOS kialakulásához

A PCOS (policisztás ovárium szindróma) egy összetett kórkép, kialakulásában fontos szerepet játszhat a hormonális egyensúly felborulása, de nem egyetlen hormonális eltérés okozza. Az inzulinrezisztencia miatt megemelkedő inzulinszint például fokozhatja a petefészek androgéntermelését. A magasabb androgénszint pedig megzavarhatja a tüszőérést és az ovulációt, ami rendszertelen menstruációhoz vezethet.
A PCOS és az inzulinrezisztencia összefüggését endokrinológus vizsgálja.- A PCOS-t ezért multikauzális, vagyis több tényező együttes hatására kialakuló kórképnek tekintjük. Kialakulásában a genetikai hajlam, az inzulinrezisztencia, a hormonális szabályozás zavarai, valamint környezeti és életmódbeli tényezők egyaránt szerepet kaphatnak. Ezek egymást is erősíthetik, ezért a PCOS tünetei és súlyossága egyénenként jelentősen eltérhet – ismerteti Mutnéfalvy doktor. – Nem véletlenül kezdte el a szakma mostanában a PMOS (PolyMetabolic Ovary Syndrome), vagyis polimetabolikus ovárium szindróma kifejezést használni. A magyarázat szerint a PCOS név félrevezető lehet, ugyanis nem minden érintett nőnél vannak valódi ciszták és nem is feltétlenül a petefészek elváltozás a legfontosabb tünet. A betegség sokszor erősebben összefügg az inzulinrezisztenciával, az anyagcsere problémákkal, a hormonális eltérésekkel, a gyulladással és a testsúlyszabályozási nehézségekkel. Éppen ezért sok szakértő szerint a „policisztás ovárium” túl szűken írja le az állapotot, ezért próbálnak olyan nevet használni, ami jobban tükrözi az egész szervezetet érintő metabolikus, vagyis anyagcserét érintő jelleget.

Milyen tünetek utalhatnak PCOS-re?

A PCOS tünetei a fent leírtak miatt változatosak lehetnek, és nem mindenkinél jelentkezik ugyanaz. Gyakori jelek:

● rendszertelen, ritka vagy kimaradó menstruáció, illetve elmaradó ovuláció;
● teherbeesési nehézség;
● androgéntúlsúly jelei: fokozott szőrnövekedés az arcon vagy testen, akné, zsíros bőr;
● hajritkulás vagy férfias típusú hajhullás;
● testsúlynövekedés, különösen hasi területen, illetve nehezített fogyás;
● inzulinrezisztencia, emelkedett inzulinszint vagy ezekhez társuló anyagcsere-eltérések;
● ultrahangvizsgálattal igazolható policisztás petefészek.

Fontos, hogy egy-egy tünet, így a rendszertelen menstruáció és a magas inzulinszint sem bizonyítja önmagában a PCOS-t. A diagnózis több jel együttes értékelésén és más lehetséges okok kizárásán alapul.

A diagnózis felállítása többlépcsős folyamat

- A PCOS diagnózisa nem mindig egyszerű, mivel tünetei sokfélék, és más betegségek is okozhatnak hasonló panaszokat. A Rotterdami kritériumok szerint a diagnózishoz a három jellemzőből – ovulációs zavar, androgéntúlsúly és policisztás petefészek – legalább kettőnek jelen kell lennie, miközben más okokat ki kell zárni. Serdülőknél még szigorúbbak a diagnosztikai feltételek – magyarázza dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista.

Ezek lehetnek a szükséges vizsgálatok:

● Részletes kikérdezés és kórelőzmény

Az orvos rákérdez a menstruációs ciklusra, az ovulációra és termékenységre, figyelni, van-e fokozott szőrnövekedés, akné, hajhullás, felméri, történt-e testsúlyváltozás és anyagcsere-problémák, utánajár a személyes és családi kórtörténetnek.

● Hormonális és anyagcsere-laborvizsgálatok

Szükséges lehet androgén hormonok, például tesztoszteron vizsgálata, a vércukor- és inzulinanyagcsere ellenőrzése, és szükség szerint egyéb hormonok vizsgálata, illetve más betegségek kizárása.

● Nőgyógyászati ultrahang

Így vizsgálható a petefészkek szerkezete és az esetleges ciszták elhelyezkedése.

A rendszertelen menstruáció és a magas inzulinszint önmagában nem PCOS

Fontos, hogy önmagában a magas inzulinszint vagy a rendszertelen ciklus még nem jelenti azt, hogy valakinek PCOS-e van. A diagnózis általában több tényező együttes értékelésén alapul, és más okokat – például pajzsmirigybetegséget vagy egyéb hormonális eltéréseket – is ki kell zárni. A kivizsgálásnak ezért több lépcsője lehet, a diagnosztizálás sokszor hosszabb folyamat.