
Holly Schiffrin, a virginiai Mary Washington Egyetem kutatója legújabb tanulmányában megállapította, hogy a túl nagy kontrollt alkalmazó, úgynevezett „helikopter szülők” – akik a legtöbb munkát és szervezést igénylő feladatot elvégzik a gyerekeik helyett – gyerekei huszonéves koruk körül nem érzik magukat kellőképpen autonómnak és kompetensnek, és ennek következtében hajlamosabbá válnak a depresszióra és az elégedetlenségre.
„Az olyan esetekben, amikor a szülők túlságosan aktív szerepet vállalnak egyetemista és főiskolás gyerekeik életében, például felveszik a kapcsolatot a tanáraikkal, vagy puszta jó szándékból segítenek megszervezni a napi tennivalókat, a gyerekeknél nehezen alakul ki az önállóság, és a függetlenség hiányából kifolyólag egyáltalán nem is képesek tanulni saját hibájukból” - mondta Schiffrin.
A Mary Washington Egyetemen végzett online kutatásban összesen 297 egyetemista és főiskolás fiatal vett részt. A résztvevőknek jellemezniük kellett szüleikhez fűződő kapcsolatukat, valamint a szülői befolyás és saját függetlenségük mértékét, miközben a kutatók felmérték a hallgatók boldogsági és elégedettségi szintjét.
A kompetitív munkaerőpiacon és a jó minőségű felsőoktatásért folytatott küzdelemben a szülők sokszor úgy érzik, hogy jót tesznek gyerekeikkel, ha minden segítséget és támogatást megadnak nekik, viszont a fiatalok így könnyen elveszíthetik autonómiájukat, ezért már számos egyetemen speciálisan a szülők számára is tartanak nyílt napokat, ahol felhívják a figyelmüket, hogy biztosítsanak több szabadságot és függetlenséget gyerekeik számára, mondta Schiffrin.