A pollenek előfordulása a hazai klimatikus viszonyokat figyelembe véve szezonalitást mutat. Jellemzően február–április között a fák, majd április–július között a füvek, és július–október között pedig a gyomok virágzása zajlik, melynek során a levegőbe kerülő pollenek klinikai tüneteket okozhatnak az arra érzékenyített egyénekben. Bizonyos ételek elfogyasztása után a pollenallergiás beteg a pollenszezonban tapasztalható tüneteket érezheti a szezon időperiódusán kívül is. Ez általában nem valódi ételallergia, oka a keresztreakció az étel és a pollen között a hasonló kémiai szerkezet miatt. Nemcsak pollenek, hanem egyéb légúti allergének (pl. atkák, állati hámok-szőrök) is okozhatnak szénanáthás panaszokat, de ezek a tünetek – az allergén folyamatos jelenlétével párhuzamosan – egész évben jelen vannak.
-------------------------------------a cikk lentebb folytatódik------------------------------------------
Legyen lapos a hasa!
A legtöbb ember a hasára hízik, és gyakran egy sikeres fogyókúra után sem tűnnek el a hasi zsírpárnák, az úszógumik.
Itt egy jó kis haslaposító koktél! Megnézem >>
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Mivel a szénanáthás betegek életminősége nagyon rossz, és a betegség terápia nélkül is, a kezelés elengedhetetlen. Ebben segíthetnek az orrspray-k (elsősorban a vényköteles, lokálisan ható kortikoszteroidok), a szájon át szedhető, vény nélkül is elérhető antihisztaminok, illetve szükség esetén szemcseppek. Ezek a kezelések azonban csupán tüneti terápiák, melyeket minden évben a pollenszezon alatt újból alkalmazni szükséges (javasolt a várható pollenszezon kezdete előtt egy-két héttel elindítani).
Tévhit azonban, hogy nincs lehetőség arra, hogy a beteg „megszabadulhasson” a szénanáthát okozó allergiájától. Ennek lehetősége a deszenzitizáció, más néven allergénspecifikus immunterápia. Ennek során az allergén kis adagjával rendszeres és folyamatos találkozás történik, és így a szervezet kóros immunválaszát „átprogramozzuk”. Végeredményben toleranciát építünk ki az allergénnel szemben, mely válasz akár élethosszig megmaradhat. Ez tehát nem tüneti, hanem oki terápia, azaz az allergia okát, a kóros immunválaszt szünteti meg.
Ugyancsak tévhit, ha a betegek azt gondolják, hogy ez a folyamat elérhető és eredményes lehet a pollenforrásként szolgáló növények nyers fogyasztása, a leveléből/virágából főzött teák, a virágából készített mézek, a gyümölcséből főzött lekvárok fogyasztása vagy pl. a növényből származó szappanok alkalmazása által. Ezek a házi praktikák nemcsak, hogy eredménytelenek, de akár veszélyesek is lehetnek! Nem hatékonyak, mert ilyenkor az allergén adagolása nem ellenőrzött minőségben és mennyiségben zajlik, másrészt a gyomorba jutó allergének nem alkalmasak tolerancia kiváltására. A szabályos immunterápia során az allergént szigorúan ellenőrzött és bevizsgált minőségben állítják elő laboratóriumi körülmények között, a szervezetbe való bejuttatása pedig történhet a bőr alá adott injekciók vagy a nyelv alatti nyálkahártyáról felszívódó oldatok formájában.
Az allergén-immunterápia több mint száz éve alkalmazott eljárás, melynek hatékonyságát és biztonságosságát számos klinikai vizsgálat bizonyította, így a terápiás lehetőségek szerves részévé válhatott. A kezelés során a standardizált, nagy tisztaságban előállított, specifikus allergén vakcinát/oldatot évekig kapja a beteg (az immunterápia ideje legalább három év). A nyelv alatti oldat alkalmazása esetén a beteg otthonában is biztonságosan végezhető az immunterápia. A bőr alatti injekciók adagolása csak jól felszerelt, intenzív osztályos hátteret is biztosító allergiacentrumokban végezhető az esetleges mellékhatások kialakulásának megakadályozása végett.
Dr. Gáspár Krisztián