A közlemény szerzői elmondták, hogy jelenleg nincs megbízható szűrőmódszer a petefészekrákra, a legtöbb esetben a betegség előrehaladott stádiumban kerül felfedezésre, és a betegek 60%-a öt éven belül meghal. A kutatók reményei szerint a vérvizsgálat eredményeit elemző, új fejlesztésű szoftver használatával korábbi stádiumban is diagnosztizálni lehetne a petefészekrákot, amikor még gyógyítható a betegség, és ez jelentősen csökkentheti a betegséggel összefüggésben hozható halálozást. „Ez nagyon fontos előrelépést jelent egy igen rossz prognózisú betegség kezelésében.” – mondta a kutatást vezető Dr. Ian Jacobs, University College London professzora. „Ez volt az első olyan vizsgálat, ami bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a szűrőmódszer segítségével korábban is felfedésre kerülhet a petefészekrák, ezzel csökkentve a betegség okozta halálozást. Ezzel lehetőség nyílhat arra is, hogy a nemzeti szűrőprogram keretében a mellrák- és a méhnyakrák-szűrés mellett a petefészekrákra is legyen mindenki számára elérhető szűrővizsgálat.”
A vizsgálat eredményeit a The Lancet című folyóirat decemberi számában tették közzé.
A követéses vizsgálat közel 11 esztendeje alatt 630 olyan nőnél diagnosztizáltak petefészekrákot, akinél nem végeztek szűrővizsgálatot, míg 338 olyan nőnél derült fény a betegségre, akiknél a véralapú szűrővizsgálatot végezték, és 314 olyan nő esetében azonosították a daganatos betegséget, akiknél csak ultrahang vizsgálat történt. Első pillantásra úgy tűnt, hogy a szűrővizsgálatnak nincs jelentős „életmentő” hatása. Amikor azonban a kutatók kizárták a vizsgálatból azokat a nőket, akiknek már a vizsgálatba való bekerülés idején fel nem ismert petefészekrákjuk volt, akkor a halálesetek átlagos csökkenése 20% körül volt. Jacobs szerint 641 nőnél kell a szűrővizsgálatot elvégezni ahhoz, hogy egy esetben meg tudják akadályozni a betegség okozta halálozást. Robert Smith, az Amerikai Daganat Társaság (American Cancer Society) rákmegelőzésért felelős korábbi igazgatója elmondta: „Hosszabb követési időszakban a halálozásban tapasztalt csökkenés még kifejezettebb lehet, és egy élet megmentéséhez szükséges szűrővizsgálatok száma pedig egyre alacsonyabb.” Smith elmondása szerint a hatékonynak tekinthető mellrákszűrés során 1.400 nőt kell megvizsgálni ahhoz, hogy egy beteg életét megmenthessék. „Ha egy szűrőprogram segítségével meg tudod menteni 1.000 ember közül egynek az életét, az nagyon fontos közegészségügyi feladat.”
A kutatásban résztvevő 10.000 nő közül, akiknél a szűrővizsgálatot a vérminták tanulmányozása alapján végezték, 14 esetben utólag derült ki, hogy szükségtelenül végeztek műtéti beavatkozást, mert a petefészkekben nem volt daganat. Az eredmények azt mutatták, hogy ezeknél a nőknél a műtétet követően kialakuló komolyabb szövődmények aránya 3% volt. A tanulmány szerzői optimisták a kutatás eredményeit illetően. „A korábban 30 éven keresztül végzett vizsgálatainkból tudtuk, hogy a szűrővizsgálat elfogadható a nők számára, alacsony a fals pozitív esetek aránya, viszont magas a daganat felismerési aránya és a petefészekrák koraibb stádiumában képes kimutatni a betegséget. Most már arra is van bizonyítékunk, hogy a szűrővizsgálat életeket menthet.” – mondta Jacobs.
További utánkövetés fogja tisztázni, hogy milyen jelentős hatása van a szűrővizsgáltnak, és talán arra a kérdésre is választ kaphatunk, hogy milyen a kockázat-előny aránya, illetve mennyire költséghatékony a petefészekrák szűrésére. „Ha mindezek az információk a rendelkezésünkre állnak, akkor lehet döntést hozni arról, hogy a vizsgálat bekerüljön-e a nemzeti rákszűrési programba. Addig is a nők átgondolhatják, hogy részt kívánnak-e venni a petefészekrák szűrési vizsgálatokban, és a nekik tanácsot adó egészségügyi szakemberek még több információt nyerhetnek a kutatás eredményeiből, ami alapján a páciensek döntést hozhatnak.” – mondta Jacobs.Az Amerikai Daganat Társaság becslései szerint 2015-ben több, mint 21.000 amerikai nőnél fogják diagnosztizálni a petefészekrákot és több, mint 14.000 páciens fog meghalni a betegség következtében.