Az persze ismert tény, hogy a dohányzás veszélyt jelent az egészségre. Sokan nem tudják azonban, hogy ez egyaránt igaz a másod- és harmadkézből származó dohányfüstre is. A Medical News Today adatai szerint a dohányosok környezetében élő nemdohányzók esetében a levegőben lévő káros anyagok koncentrációja a WHO által megállapított egészségügyi határérték háromszorosa. A mostani vizsgálatok szerint az Egyesült Államok teljes lakosságának nagyjából a fele van kitéve másodkézből származó dohányfüstnek legalább napi egyszer. Fontos adat még, hogy a kisgyerekek körülbelül 20 százaléka él együtt dohányos felnőttekkel. "A dohányosokkal együtt élő gyerekek esetében a szív- és érrendszeri, valamint anyagcserebetegségek fokozott kialakulási esélye igen komoly problémát jelent" - nyilatkozta Benjamin Bikman professzor.
Az Egyesült Államokban naponta 4000 új fiatal próbálja ki a cigarettát és mintegy 1000 szokik rá a rendszeres dohányzásra. Bikman professzor kollegájával, Paul Reynolds-szal azt szerette volna megvizsgálni, hogy a cigarettafüst miként hat az anyagcserefolyamatokra. A tudósok azonosítani szerették volna a mechanizmust, aminek következtében a dohányosok idővel inzulin-rezisztenssé válnak. A kutatók ezért állatkísérleteket végeztek egerek segítségével: az állatokat másodkézből származó füstnek tették ki, majd figyelemmel kísérték a metabolikus rendszerük megváltozását.
A tudósok megfigyelték, hogy a passzív dohányos egerek mind híztak a kutatás során. Sejtszinten ez azt jelentette, hogy a dohányfüst hatására a keramid nevű lipidben lévő mitokondrium megváltozott, ez pedig megzavarta a normális sejtműködést és a sejtek inzulinválaszait. A fenti adatok alapján a tudósok felfedezték, hogy a dohányfüst káros hatása visszafordítható a keramid működésének gátlásával. "Az inzulinrezisztencia kialakulását követően a hízás szinte elkerülhetetlen, így hát elmondhatjuk, hogy a dohányzás, még a passzív dohányzás is elhízáshoz vezet - írják a tudósok - Keramidblokkolók segítségével azonban a kísérletek során sikerült kiküszöbölnünk az anyagcserezavarokat és az elhízást is." A kutatók a jövőben meg szeretnék vizsgálni a keramidblokkolók emberekre gyakorolt hatását.