2024. Július 18. csütörtök
Idén immár 32. alkalommal tartják meg a Nemzeti Rákellenes Napot. Ez alkalomból a Magyar Rákellenes Liga neves szakemberek előadásaival mutatja be a legyakoribb daganatos betegségeket érintő újdonságokat, de többnapos szűrőprogramra, és a szervezet Örökmozgó programjában tavaly összegyűjtött közel egymillió kilométer számbavételére is sor kerül.
Magyarországon a Magyar Rákellenes Liga kezdeményezésére 1993. óta minden év április 10-én tartják a Nemzeti Rákellenes Napot. A dátum az Országos Rákbizottság megalakítójának, dr. Dollinger Gyulának születésnapja előtt tiszteleg. Az 2024-es esemény annyiban különleges, hogy idén ünnepeljük Dollinger születésének 175. évfordulóját (1849. április 10.). Ő volt az, aki már mintegy másfél évszázaddal ezelőtt – a rákbetegségek rádiumos kezelése mellett – kiemelte a korai műtéti beavatkozás jelentőségét, a műtéti technikákat maga is fejlesztette, majd tanította. Nevéhez fűződik az első rákstatisztika, illetve a rákregiszter kialakítása is.
Az idei Nemzeti Rákellenes Napra a Magyar Rákellenes Liga számos érdekes és hasznos előadással készült április 10-én. A rendezvényen a leggyakoribb daganatos betegségekkel kapcsolatban mutattak be egy-egy újdonságot a szakma vezető szakembereinek előadásaival.
Mindazonáltal ismét el kell mondani egy régi igazságot is: legjobb a daganatos betegségeket megelőzni egészséges életmóddal, és a (szervezett) szűrővizsgálatokon történő rendszeres részvétellel!

Emlékeztetőül: a leggyakoribb daganatos betegségek, a tüdőrák, az emlőrák és a vastagbélrák. Nemek szerint tekintve a magyar nők esetében továbbra is az emlőrák a leggyakrabban diagnosztizált típus, amelyet a tüdő és a vastagbélrák követ. A férfiaknál a három leggyakrabban diagnosztizált daganattípus a prosztata-, a tüdő- és a vastagbélrák.

Dr. Bogos Krisztina az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója előadásában elmondta, hogy a tüdődaganatok évente 10.000 megbetegedést, és 8000 fő halálát okozzák. A tüdőrákok 1/3-át hagyományos ernyőképszűréssel, mellkasröntgennel mutatják ki, a maradékot ún. alacsony dózisú CT-vel (LDCT).
Mivel ez az egyik leggyakoribb daganatos betegség, így 2019 óta, Hunchest néven állami szűrőprogram is létezik, amivel elsősorban a 50-70 éves dohányosokat célozzák meg. A dohányzás áll a tüdőrákos esetek 80%-a mögött, és átlagosan minden 7-8. dohányosnál kialakul a tüdőrák. A programsze,pontjából dohányosnak számít valaki, ha legalább 20 éven keresztül dohányzott, napi egy doboz cigit elszívva (20 dobozév), illetve ha leszokott, akkor az keveseb mint 15 éve történt.

A program során 5%-uknál mutatták ki a tüdőrákot korai stádiumban, mert az LDCT az 1 cm-nél kisebb daganatokat (gócokat) is kimutatja. Ráadásul a mai modern röntgen és CT gépekbe már mesterséges intelligencia van építve, ami a 2. radiológus feladatát látja el. Mindennek köszönhetően az esetek 80%-ában korai stádiumban fedezik fel a tüdőrákot, ami azt jelenti, hogy a betegek 95%-a 10 év múlva is él még!
Sok téves infomáció kering az LDCT sugárterheléséről is, ami valóban 3-5 szöröse a mellkasröntgenének, de mindez így is pont megfelel egy tengerentúli repülőúton kapott sugárterhelésének!

Prof. dr. Polgár Csaba, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató-főorvosa az emlőrák egy új, úgy nevezett brachiterápiás sugárkezelését mutatta be. A brachiterápia egy dagnatközeli terápia: nem sugárágyú, hanem a sugárzó izotóp bevezetése egy vékony műanyag katéteren át a kritikus helyre. Bár erről most mint újdonságról beszélünk a brachiterápiát 1898-tól, gyakorlatilag a onkológiai kezelések kezdetektől alkalmazták, mivel akkor még nem létezett sugárágyú. Használata kiváltja a 3-5 hetes, de legalább 3 hetes sugárkezelést, helyette 4 nap, újabban már csak 2 kezelés történik. Nagy előnye tehát, hogy sokkal rövidebb a kezelési idő, de más életminőséget is ad – kíméli az ép szöveteket, a mellékhatásai is jobbak, és a kezelő személyzet sem kap sugárterhelést. Bemutatta az Európai Brachiterápiás Társaság 5 éves, spanyol-magyar együttműködésben megvalósult kutatását – a résztvevők 1/3-a magyar, 2/3-a spanyol volt –, és az eredmények alapján 96%-uknál 5 év után sem volt betegség kiújulás.

A robotsebészet friss haza eredményeit mutatta be Prof. dr. Tenke Péter, a Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórház Urológiai Osztály osztályvezető főorvosa. Kezdésnek jelezte, hogy helyesen „robotasszisztált sebészet”-nek kell nevezni az eljárás és rámutatott, hogy olyan beavatkozásknál használható, ahol eddig nyitott vagy laparoszkópos sebészet történt. Az eszközök mobilisabbak, kisebb a beteg és az egészségügyi személyzet terhelése is (pl. az orvos és a személyzet is ül, nem kifordított helyzetben operál hosszú órákon keresztül), és segítségével olyan helyek is elérhetőek, amik eddig nem. Jellemző felhasználási területei az urológia (prosztatadaganatok!), hasi, nőgyógyászati és mellkassebészeti beavatkozások, de hamarosan fej-nyaki műtéteket is végeznek majd robotasszisztált módszerrel. E műtéti módszer sokkal precízebb, az orvos 10-14-szeres nagyításban látja a műtéti területet, és a kézremegést is kiszűrési, ami a betegnek kevesebb fájdalmat és rövidebb lábadozást jelent.

A műtétek két éve kezdődtek az OOI-ben, mára meghaladta az 1000-et az elvégzett beavatkozások száma. Az OOI-ben két gép is van, de mind a négy orvosi egyetemen is üzmel már ilyen, illetve a Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórházban is megtalálható egy. Elhangzott, hogy bár sokan pont fordítva gondolnák, de a robotsebészet gyorsabban tanulható mint a hagyományos sebészet. Egy tanulmány szerint a feltárásos műtéteknél 1500 után mondható egy sebészről, hogy tapasztalt, a roboasszisztált műtéteknél már 200 műtét után. A korábbi laparoszkópos tapasztalattal rendelkező fiatalok már 20-25 robotműtét után tekinthetők gyakorlottnak, míg ugyanez feltárásos műtéteknél 150-200 műtét után jön csak el. Ráadásul a tanulást is hatékonyan segíti e módszer: mindenki látja a műtétet, nemcsak a sebész, így „élőben” tanulható az anatómia. A mesterséges intelligencia adoptálása a robotsebészetben új távlatokat nyithat, pl. a képalkotás rávetítése a műtéti területre, de ez most még csak a kezdeteknél tart.

A Magyar Rákellenes Liga szinte a kezdetektől aktív résztvevője a „Helybe visszük a szűrővizsgálatokat” című programnak. Ezért a Nemzeti Rákellenes Nap alakalmából a Magyar Rákellenes Liga Miskolc környékén 5 helyszínen, a Magyar Orvostanhallgatók Szövetsége pedig a négy orvos-egyetemi városban: Budapesten, Debrecenben, Pécsett és Szegeden szervez buszos szűréseket az Országos Kórházi Főigazgatóság szűrőbuszos programjával együttműködve. A helyszínen méhnyakszűrés, a szájüregi rákszűrés, a bőrdaganatszűrés, a hallásszűrés mellett vérnyomás-, vércukor-, koleszterinszint- és oxigénszaturáció-mérést is végeznek majd a szakemberek. A miskolci szűrések mellett számos egészségügyi előadás is elhangzik majd: „önvizsgálatra” tanítanak, de rámutatnak arra is, hogyan előzzük meg a szívinfarktust, vagy a stroke-ot. A részletek megtalálhatók a Magyar Rákellenes Liga közösségi oldalán.
Forrás: Magyar Rákellenes Liga

Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés