
A műtéti anesztézia alapvető lépésnek bizonyult az addig nem végrehajtható beavatkozások kivitelezésében, mivel kikapcsolja a szikére adott fájdalomreakciót. Ilyenkor az orvosok nem csupán azt ellenőrzik, hogy a beteg tud-e pislogni, járni, hanem azt is, hogy időben-térben orientált-e, vagy emlékszik-e a közelmúlt eseményeire. A gyógyszer eltűnésével és az eszmélet visszatérésével párhuzamosan az agyi elektromos aktivitás is helyreáll. Azonban Alexander Proekt és munkatársainak vizsgálatai szerint ez a mechanizmus nem is olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre tűnik.
A bonyolult statisztikai elemzés felfedte, hogy a visszaállás nem egy sima, lineáris folyamat, hanem dinamikus lépések sorozata. A kutatás segíthet megérteni azt is, amikor a teljes felépülés nem jöhet létre, például agysérülés esetén. A tudósok patkánykísérletekben a széles körben használt izoflurán nevű anesztetikum hatását vizsgálták, tanulmányozva az idegsejtek kisülési aktivitását, leginkább az öntudatért felelős talamusz területén és az agykéregben. A kisülések éber állapotban szabályos mintázatot hoznak létre, ezzel szemben az altatásra és a kómára lassabb oszcillációk jellemzőek. A Proceedings of the National Academy of Sciences oldalain bemutatott vizsgálat a két fázis közötti átmenet egyes lépéseit tárta fel.