A múló látászavarok jelentősége
Ha a látás időlegesen megromlik, megváltozik, majd utána megjavul, az érintett személy általában úgy érzi: milyen jó, hogy megszabadult a problémától. Nem kell orvoshoz menni, és nem kell időt tölteni a szemorvosi vizsgálattal. Az esetek egy részében ez a megközelítés a páciens számára nem okoz hátrányt, más esetekben azonban a múló látászavar későbbi súlyos betegség előjele. Éppen ezért mindig célszerű a háttérben húzódó okokat tisztázni. Ehhez részletes és érdemi szemorvosi vizsgálatra van szükség. Hogy segítsünk eligazodni a kérdésben, vegyük sorra a múló, illetve a változó látászavar hátterében álló gyakori okokat.
A vérnyomás és a szem vérkeringése
A vérnyomás jelentős és hirtelen változása átmeneti a látásváltozáshoz, látásromláshoz, nemritkán furcsa látási érzetek (szenzációk) tapasztalásához vezet. Az egészséges ideghártyában (retinában) a keringés nagyjából állandó, kiegyensúlyozott. Ha a vérnyomás jelentősen és hirtelen megemelkedik, az amiatt történik, mert a szervezet egészében - így a szemben is - az artériák kórosan összehúzódnak. A szűkebb érrendszeren belüli változatlan folyadéktérfogat magasabb vérnyomást eredményez.
Az átmeneti érszűkület miatt csökkenő vérellátás a látásért felelős idegelemek átmeneti működészavarát okozza. Így gyakran csillámló, változékony, egyszerre mind a két szemen jelentkező, nehezen leírható észleletek keletkeznek, melyek a vérnyomás normalizálódásával elmúlnak. Érdekes módon a vérnyomás jelentős átmeneti esése is hasonló szubjektív látási tüneteket okoz. Ilyen esetben az erek kitágulása és a vérnyomás jelentős csökkenése okozza azt, hogy a retina ereiben csökken a véráramlás.
Fontos azonban tudnunk, hogy korántsem mindig ilyen ártalmatlan vagy átmeneti ok áll a látás időleges megváltozása hátterében. Nemritkán a szemgolyó vérellátását is biztosító agyi érterületeken alakul ki értágulat, aneurizma. Ez idővel akár az aneurizma megrepedését is eredményezheti, ami esetek jelentős részében halálos agyi bevérzést okoz. Kezdetben az agyi értágulat bizonyos testhelyzetekben (pl. Lehajlás, illetve felegyenesedés) vagy a testhelyzet megváltoztatásakor nyomhatja a látóideget vagy befolyásolhatja annak artériás vérellátását. Ez néhány perces, jellemzően azonos körülmények között azonos oldalon kialakuló, akár teljes látásvesztést is eredményezhet.
Az ilyen panaszok esetében mindig részletes, érdemi szemészeti vizsgálatot kell végezni, méghozzá minél előbb. Amennyiben a vizsgálat eredménye negatív, azaz nem mutat ki a panaszt magyarázó keringési betegséget a szemen belül vagy nagy vérnyomás ingadozást, akkor sürgősséggel ideggyógyászati vizsgálat és megfelelő képalkotó vizsgálatok végzése szükséges, hogy az esetleges agyi értágulatot észlelni és ennek alapján a rövid időn belül operálni lehessen, illetve, hogy ezt a nagyon kockázatos állapotot biztonsággal ki lehessen zárni.
Gyulladásos és artériás keringési eltérések a látóidegben
A látóideg gyulladásos betegségei nem ritkák. Ilyen például a szklerózis multiplex (SM) esetében, illetve az egyéb látóideg gyulladásban kialakuló látóideg keringés-csökkenés. Nagyon hasonló végeredményt ad a látóideget érintő, embólizációs eredetű artériás oxigénhiány. (Ezekről az állapotokról korábban külön-külön már beszéltünk).
Tudnunk kell azonban, hogy egyes esetekben a látóideg érintettsége csupán részleges, és az első esemény kapcsán még nem súlyos. Ilyenkor a beteg leginkább a hirtelen változást észleli, elsősorban akkor, ha az az éleslátás területén (makula) illetve ahhoz közel jelenik meg. Idővel, amikor a károsodott retina terület körül a gyulladásos vagy oxigénhiányos ödéma csökken, a látási panaszok is csökkenhetnek.
Ha valaki ilyen helyzetben nem fordul szemorvoshoz, nagy kockázatot vállal. A vérkeringési alapbetegség ugyanis később újabb embólizációs epizódot eredményezhet, illetve a látóideg gyulladás újabb aktív szakaszba léphet. Ezek sokkal nagyobb károsodást hozhatnak létre, mint az első epizód, ami akár a látás teljes elvesztését is eredményezheti. Éppen ezért az átmeneti, néhány hétig tartó látásváltozás, látásromlás (különösen, ha az egyoldali, azaz csak az egyik szemen jelentkezik) mindenképpen részletes és érdemi szemorvosi vizsgálatot igényel.