Mit jelezhet az alacsony neutrofilszám?

Mi a szerepe a neutrofil granulocitáknak?

A granulocita a fehérvérsejtek egyik fajtája, nevét a sejtek citoplazmájában található granulumokról kapta. A granulumokban lévő emésztőenzimek és antimikróbás anyagok segítségével pusztítja el, vagy semlegesíti a bekebelezett kórokozókat (festődésük szerint lehet neutrofil, eozinofil és bazofil, természetesen különböző feladattal).

– A neutrofil granulociták az ún. fagociták (falósejtek) közé tartozó fehérvérsejtek, amelyek immunrendszerünk első védelmi vonalát képezik. Ezek a sejtek különösen fontosak a fizikai barriereken átjutó kórokozók elleni küzdelemben, és jelentős szerepet játszanak a gyulladásos folyamatokban – ismerteti dr. Halm Gabriella. A neutrofil a leggyakoribb fehérvérsejttípus a keringésben – emiatt a veleszületett immunitás fontos effektor sejtjei. Meglehetősen rövid ideig élnek (10-12 órát töltenek a keringésben), majd ezt követően elpusztulnak.

Mennyi a normál neutrofilszám?

Az automatával mért vérkép tartalmazza az összfehérvérsejtszámot, valamint a különböző fehérvérsejt- (FVS) típusok abszolút számát, illetve azok százalékos arányát az összfehérvérsejthez képest. Az ún. normál abszolút neutrofil érték 2,5 és 8 G/l (1900-8000/µl) közé esik, míg a százalékos arány normál tartománya 40-70% között van.

Mitől lehet alacsony a neutrofil értéke?

Ha a neutrofil értéke az egészséges tartomány alá csökkent, abban az esetben neutropéniáról beszélhetünk, melynek szerzett és veleszületett formája is ismert, és lehet átmeneti, illetve tartós állapot is. Mint Halm főorvosnő mondja, felnőttek esetében 1000-1500 μg alatti érték enyhe neutropéniát jelez, 500 μg alatti érték esetében pedig súlyos neutropéniáról beszélhetünk. Az agranulocitózis kifejezés a neutrofilek gyakorlatilag teljes hiányára utal a perifériás vérben. Ezekben az esetekben a neutrofilszám jellemzően alacsonyabb, mint 100/μl.

A csökkent neutrofilszámot alapvetően három ok idézheti elő:

● A vörös csontvelőben található őssejtek elégtelen száma vagy sérülése (pl. aplasztikus anémia, amikor a csontvelő üres).
● A neutrofil sejtek fokozott mértékű elhasználódása (pl. fertőzések, gennyes folyamatok).
● A neutrofil sejtek fokozott pusztulása (pl. antitestek által).

A csökkent neutrofilszám okai szerteágazóak lehetnek, leginkább fertőzések (pl. krónikus májkárosodás, Epstein-Barr-vírus (utóbbiban inkább a százalékos arány csökken), veleszületett kórképek (pl. ciklusos neutropénia, Kostmann-szindróma), a csontvelőt károsító tényezők (pl. leukémiák, limfómák, aplasztikus anémia, alkoholizmus) és táplálkozási hiányosságok (pl. B12-vitamin-, folsav- vagy rézhiány) állnak a csökkent fehérvérsejt-képződés hátterében. Egyes autoimmun kórképekben (pl. szisztémás lupusz, Sjögren-szindróma) is megfigyelhető a neutrofilek csökkenése. Átmeneti neutropéniát okozhat a daganatellenes készítmények alkalmazása. Az immunszupresszív-szerek is csökkentik a neutrofilszámot, és egyes antibiotikumok esetében is előfordulhat hasonló mellékhatás. Végül meg kell említeni, hogy egyes lépmegnagyobbodással járó vérképzőszervi betegségben is lehetséges az alacsonyabb neutrofilérték (pl. szőrős sejtes leukémia). A neutropénia oka lehet az ún. hipersplénia (fokozott lépaktivitás) is.

Ezek a neutropéniára figyelmeztető tünetek

A neutropéniának nincsenek specifikus tünetei, ám a visszatérő lázas állapotok, fertőzések mindenképpen figyelemfelkeltőek lehetnek. Mivel a neutrofil granulociták jelentős szerepet kapnak a szervezet bakteriális fertőzések elleni védelmében, ezért neutropénia esetén egy banális, alapesetben könnyen leküzdhető fertőzés is végzetes lehet a beteg számára. A neutropéniát kísérheti láz, fájdalmas nyelés, ínygyulladás, száj- és nyálkahártya fekélyek, nőgyógyászati fertőzések, húgyúti infekciók és fülfertőzések. A tápcsatornát érintő gyulladásos állapotok esetén a táplálkozás is nehezített lehet.

Így diagnosztizálják a neutropéniát

– Általában enyhe esetben rutin laborvizsgálat kapcsán, súlyos esetben ismétlődő, lázzal járó fertőzések során kerül a neutropénia a figyelem középpontjába – mondja a hematológus szakember –, ám a vérvizsgálaton felül is szükség lesz további vizsgálatok (a vérkenet mikroszkópos vizsgálata, szerológiai mintavétel, hasi ultrahang, mellkasröntgen stb.) elvégzésére. Szükségesek lehetnek immunológiai, szerológiai vizsgálatok, vagy a kórokozó azonosítására irányuló mintavételek. Súlyos vagy elhúzódó neutropénia esetén a csontvelővizsgálat elkerülhetetlen.

Hogyan kezelhető az alacsony neutrofilszám?

A nagyon enyhe esetekben elegendő lehet csupán a beteg ellenőrzése. A súlyosabb esetek általában tüneti kezelésképp antimikróbás (antibiotikummal, gombaellenes- vagy vírusellenes szerekkel történő) kezelést igényelnek. Az oki kezelés a kiváltó ok függvényében történik: autoimmun eredet esetén kortikoszteroidok alkalmazása jöhet szóba; amennyiben hiányállapot igazolódott, annak rendezésével növelhető a neutrofil granulociták száma. Ha gyógyszermellékhatás váltotta ki a neutrofilszám csökkenését, másik készítményt javaslunk a páciensnek. Súlyos krónikus neutropéniában őssejtátültetésre kerülhet sor, amennyiben a beteg nem reagál a kezelésre, (pl. aplasztikus anémia, leukémia vagy myelodysplasiás szindróma esetén). Súlyos krónikus ciklikus neutropeniában szenvedő betegeknél granulocita-kolónia stimuláló faktor (G-CSF) készítményekkel segíthetjük elő a csontvelőben a neutrofilek képződését. Ezt a készítményt leggyakrabban rosszindulatú betegségekben, a kemoterápia okozta neutropénia eseteiben alkalmazzuk.