2024. December 27. péntek
Megvastagodott méhnyálkahártya -  Kiket veszélyeztet a méhnyálkahártya hiperplázia? -  Hogyan diagnosztizálható és kezelhető a méhnyálkahártya hiperplázia?
A menopauzával járó hormonális változások miatt több szövődmény kialakulása is fenyeget. Már a klimax elején ösztrogén-többlet lép fel a csökkenő progeszteron mennyiség miatt, így megnő a méhnyálkahártya hiperplázia esélye, melynek során az endometrium a kelleténél jobban megvastagszik.

Megvastagodott méhnyálkahártya

A méhnyálkahártya -vagy endometrium- hiperplázia az 50 éven felüliek körében a leggyakoribb, akiknél már beköszöntött a menopauza. Ritkábban előfordulhat olyan nőknél is, akik a perimenopauza időszakában vannak, amikor még van menstruáció, de már rendszertelenül.
A méhnyálkahártya hiperplázia az az állapot, amikor a méhet bélelő endometrium túlzottan megvastagszik. Bár maga az elváltozás jóindulatú, ám idővel elrákosodhat, így érdemes odafigyelni rá! Menopauza
Oka az ösztrogén-többlet, ugyanis a petefészkek által termelt ösztrogén felelős a méhnyálkahártya megvastagításáért, hogy a méh felkészüljön az esetleges terhességre. Ovulációt követően azonban a progeszteron szintje emelkedik, ami a beágyazódást segíti. Ha nem jön létre terhesség, a hormonszintek csökkennek és a méhnyálkahártya menstruációs vérzés kíséretében leválik. Azonban, ha túl sok az ösztrogén, és hormonális egyensúlyhiány lép fel, a méhnyálkahártya túlzottan megvastagodhat, ráadásul anovulációs ciklusok léphetnek fel. Éppen ezért fordul elő a probléma jellemzően a menopauza után.

Kiket veszélyeztet a méhnyálkahártya hiperplázia?


- Menopauza után lévőket
- Ösztrogénterápiában részesültek
- PCOS-sel küzdők
- Pajzsmirigyzavarral élők
- Túlsúllyal küzdők
- Cukorbetegek
- Családi anamnézisben lévő méh-, petefészekrák

A méhnyálkahártya hiperpláziának 4 típusa létezik a kóros sejtek mennyiségétől és a sejtelváltozásoktól függően: eszerint lehet egyszerű méhnyálkahártya hiperplázia, komplex méhnyálkahártya hiperplázia, egyszerű atipikus méhnyálkahártya hiperplázia és komplex atipikus méhnyálkahártya hiperplázia. Leggyakrabban az atipikus formák válnak rosszindulatúvá.

 

A méhnyálkahártya hiperplázia tünetei:

- Erős menstruációs vérzés
- Rendszertelen vérzés
- Menopauza után jelentkező vérzés
- Rövid ciklusok (<21 nap)
- Menstruációs vérzés elmaradása

Hogyan diagnosztizálható és kezelhető a méhnyálkahártya hiperplázia?

A méhnyálkahártya vastagságát transzvaginális ultrahanggal lehet meghatározni. Amennyiben túl vastag és az orvos indokoltnak látja, úgy endometrium biopszia vagy méhkaparás elvégzése szükséges, hogy mikroszkóp alatt meg lehessen vizsgálni a szövetet és ki lehessen zárni a rák jelenlétét.
Amennyiben bebizonyosodik a méhnyálkahártya hiperplázia, úgy a legtöbb esetben progeszteron (progesztin) pótlás indokolt, akár tabletta, akár injekció, akár hüvelykúp formájában. Emellett az orvosok javasolni szokták a barátcserje kapszula szedését, valamint a súlyfelesleg leadását. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy méheltávolítás indokolt.
“Ha a magas rosszindulatú daganat kialakulásának esélye az atípusos endometriális hiperplázia miatt, illetve, ha a progeszteron kezelés nem hozza meg a kívánt eredményt, úgy a méheltávolítás erősen megfontolandó, főleg akkor, ha az illető már nem akar gyereket”- mondja dr. Józan Gyöngyi, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyász-sebésze. Bizonyos tanulmányok szerint ugyanis kezeletlen esetben az egyszerű atípusos endometriális hiperpláziában szenvedő nők körülbelül 8 % -ánál alakul ki rák, míg a kezeletlen komplex atípusos endometriális hiperpláziában szenvedők esetén ez 30 % is lehet!


Forrás: Nőgyógyászati Központ
2023. 07. 24.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés