Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
Magyarországon nagyjából minden harmadik haláleset a különféle daganatos megbetegedésekkel kapcsolatos, a magyar nők leggyakrabban diagnosztizált daganatos megbetegedése pedig az emlőrák. Nem véletlen tehát, hogy a témának kiemelt figyelmet szentel a szakma. A Szegedi Tudományegyetem emlő-betegségekkel foglalkozó munkacsoportjának szervezésében megtartott múlt hétvégi konferencián gyakorlati bemutatók, beszámolók és esetismertetések mellett továbbképző előadások zajlottak, melyeken számos újdonság is elhangzott.
Egyedi esetek, egyénre szabott ellátás
A konferencia második napjának fő témája az „Egyénre szabott ellátás emlőrákban” volt.
Ahogy a tudomány egyre újabb és újabb ismereteket szerez, úgy lesz egyre árnyaltabb az emlődaganatok megítélése is. Az már korábban is ismert volt, hogy az emlődaganatok különfélék lehetnek, mostanra azonban az is kiderült, hogy – részben a genetikai adottságok, részben egyéb tényezők okán – a kockázati tényezők sem hatnak mindenkire egyformán. Sokáig általánosan elfogadott tény volt, hogy a szoptatás bizonyos fokú védelmet nyújt, mára azonban kiderült, hogy ez a kockázatcsökkentő hatás korántsem egységes, sőt, vannak olyan esetek is, amikor a szoptatás egyenesen növeli az emlőrák kialakulásának esélyét.
A téma napirendre tűzésének másik oka az, hogy az emlőrák nemcsak stádiuma szerint lehet különböző, de vannak kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb lefolyásúak, és a különböző daganatok más és más kezelésekre reagálnak. Így a legfontosabb, a kezelés megkezdése előtt, a daganat „megismerése”, hogy a leghatékonyabb fegyvert vethessük be ellene. Ezt a stratégiát csak erősítik azok a legújabban megjelent úgynevezett molekulárisan célzott terápiás eljárások, melyek az illető daganatban nagy számban jelenlévő molekulákat célozzák meg, és így teszik életképtelenné azt.
Az egyéni ellátás szükségessége mindazonáltal nemcsak a gyógyszeres, hanem a műtéti és a sugárkezelésre is vonatkozik. Mindebben nélkülözhetetlen a patológusok és a mammográfusok együttműködése a sebésszel, onkológussal, sugárterapeutával.
A téma másik aktualitását az adja, hogy a mammográfiás emlőszűrés bevezetésével az emlőrákok nagy részét még nem tapintható állapotban, korai stádiumban ismerik fel. Ezek a daganatok sokkal kevesebb és enyhébb kezeléssel gyógyíthatók, mint az évtizedeken keresztül megszokott, tapintható, előrehaladottabb állapotú daganatok.
Egy Szegeden végzett friss vizsgálatban például összesen 607 olyan beteg adatát összesítették, akiknél 293 esetben szűréssel, 259 esetben pedig a tünet alapján fedezték fel a daganatot. Az eredménynek elemzéséből kiderült, hogy lényegesen gyakrabban történt emlőmegtartó műtét, valamint szintén kifejezetten ritkábban történt kemoterápia a szűréssel felfedezett esetben. A tünet alapján (pl.: tapintással) felfedezett tumorok egyértelműen nagyobbak voltak, és gyakrabban mutatták a betegség előrehaladottabb állapotát.
Azt, hogy a fent bemutatott orvosi szempontok mellett milyen társadalmi hatással bír a mammográfiás emlőszűrés, svéd vendégelőadók mutatták be. Észak-Svédország négy tartományában 1990 óta folyik mammográfiás népességszűrés a 40-74 éves női lakosság körében, azonban két tartományában 5-, illetve 7 évvel később indult a szűrőprogram, lehetővé téve a hosszabb távú hatások vizsgálatát. Összesen 186000 hölgy állapotát követték 11 éven keresztül, és a tanulmány eredményei kimutatták, hogy hosszú távon 26-30 százalékkal csökken az emlőrákos halálozás a mammográfiás népességszűrés hatásaként. A legkifejezettebb pozitív hatást egyébként a meghívottak 40-49 éves korcsoportjában észlelték.
Fontos leszögezni, hogy a vizsgálatban csak a szűrésen megjelent nők adatait vették figyelembe, mivel a jótékony hatáshoz nem elég a lehetőség, de szükség van az érintettek aktív „részvételére” is.
Mellrekonstrukciós és emlőmegtartó műtétek
A téma teljes körű megközelítését jól jelzik az azonnali emlő-helyreállítással kapcsolatos tapasztalatokat és problémákat összefoglaló előadások is. Mivel egyre gyakoribb igény az emlőműtéten átesett betegeknél a mell helyreállítása, így a tudományos program részeként plasztikai sebészek beszéltek arról, hogy az onkosebészeti elveket betartva, hogyan lehet a későbbi esetleges helyreállításnak is legjobban megfelelő, bizonyos anatómiai struktúrákat megtartó metszésvezetést választani.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
