Lipóma vagy faggyúciszta? Eltávolításért kiált

Szükséges-e eltávolítani a lipómát?

A lipóma egy körülírt, zsírszöveti, jóindulatú, bőr alatti vagy mélyebben elhelyezkedő daganat. A daganat szótól nem kell megijedni, bőr alatti csomónak, duzzanatnak is szokás nevezni. A lipóma élő zsírszövetből áll és egy hártyás tokban, általában körülírtan helyezkedik el, nincs kapcsolata a bőrrel szöveti szinten. Önmagában legfeljebb esztétikai problémát jelenthet, de egyes esetekben okozhat nyomási tünetet is - méretétől függetlenül. - Bár a lipóma nem bőrelváltozás, természetesen a bőrgyógyász is felismeri, ugyanakkor mind a diagnosztikai részt, mint a terápiát érdemes sebészi kompetenciának tekinteni – ismerteti dr. Medgyesy Gábor, a Dermatica sebésze. – Lipóma esetében kérdéses lehet a rosszindulatú elfajulás lehetősége; erre utalhat a szabálytalan megjelenés, a környezetétől való nehéz elhatárolhatóság, és környezetéhez való rögzítettség (nem elmozdíthatóság). Ha azonban nincs rosszindulatúság, nem nyom ideget a lipóma vagy esztétikailag nem zavaró, nem szükséges semmiféle kezelés. Ugyanakkor, ha ezen indokok bármelyike fennáll, sebészi kimetszéssel el lehet távolítani a zsírcsomót. A sebészi kimetszés helyi érzéstelenítésben történik egy ambuláns eljárás során. Mivel a csomó sebészi metszésből távolítható el, a sebet össze kell varrni és arra is fel kell készülni, hogy látható heg marad utána. Mindazonáltal megfelelő elővigyázatossággal (napfény kerülése, néhány napos nyugalom, a heg orvos által ajánlott gondozása) esztétikus lesz a végeredmény, és a páciens megnyugodhat az elváltozás eredete felől, hiszen szövettani vizsgálat is készül. Általánosan megállapítható, hogy minél kisebb méretű lipómát távolítanak el, annál kisebb lesz a heg, vagyis nem érdemes megvárni a zsírcsomó nagymértékű növekedését.

Faggyúciszta

Faggyúciszta (atheroma) a bőrből indul ki, de ha megnövekszik, akkor a bőr alá is beterjedhet, hajas fejbőrben és egyéb helyeken. Igen ritka esetben csaknem különállóan jelenik meg a bőrtől, de 99,9%-ig a bőrből indul ki. Mint a neve is mutatja, faggyút tartalmaz, ami egy zsírnemű anyag, és nem élő szövet. A faggyú a bőr elsődleges ápolója és arra szolgál, hogy az elszarusodó ott laphám ne száradjon ki. Állaga folyékony, de lehet kásás jellegű is, ezért szokták kásadaganatnak is hívni. (Ugyanakkor a faggyúciszta nem daganat, még annyira sem, mint a lipóma). - Faggyúcisztával - mivel a bőrrel szöveti összeköttetése van – lehet bőrgyógyászhoz is fordulni, különösen, ha például aknés arcbőrről van szó. Ebben az esetben ugyanis mező-szerű csoportokban elhelyezkedő nagyszámú „mini” cisztákról lehet beszélni, amelynek kezelése nem sebészi kompetencia – hangsúlyozza Medgyesy doktor. - Igen ritka esetekben és elsősorban a szemhéjak területén kialakulhat faggyúrák, latin nevén carcinoma sebaceus, amely mind bőrgyógyászati, mind sebészi szempontból nagy fontosságú.

Mikor kell bőrgyógyászhoz és mikor sebészhez fordulni?

A páciens szemszögéből és praktikusan talán úgy lehet leginkább eldönteni, milyen szakorvoshoz érdemes fordulni, hogy a bőrben lévő, illetve bőr alatti körülírt csomók, duzzanatok (különösen, ha meghaladják a milliméteres léptéket) inkább sebészi kompetenciát jelentenek mind diagnosztikus, mind terápiás szempontból. Bőrgyógyászt érdemes viszont felkeresni, ha megváltozik egy bőrképlet, színe, formája, ha kisebesedés és váladékozás, illetve fekélyesedés mutatkozik. Ilyen esetben lehetséges, hogy kimetszésre van szükség, ami már szintén a sebész kompetenciája. Az esetek legnagyobb részében kijelenthető, hogy a bőrgyógyászati és a sebész együttműködése adja a legnagyobb páciens biztonságot.