Tiszta Levegőt Magyarországon!

A WHO kutatása alapján 4,2 millió haláleset írható a légszennyezés számlájára világszerte éves szinten. Ennek fő okozója a levegőben lévő, szálló por (PM10), ózon (O3) és nitrogén-dioxid (NO2). A szálló por koncentrációjának emelkedése esetén, rövid távon a következő tünetegyüttes léphet fel: köhögés és nehéz légzés. Amennyiben a por felszívódik a tüdőben, gyulladásos folyamatot indíthat el, melynek egyik következménye az asztmás és a szív-érrendszeri megbetegedések számának növekedése.

A hosszútávú hatások még ennél is súlyosabbak, mivel a szálló por a legalacsonyabb koncentrációban is káros. A szív- érrendszeri és légzőszervi megbetegedéseken felül a várható élettartam jelentős csökkenése, illetve a tüdőrák miatti halálozás növekedése is közvetlen következmény.

Az ózon a szem viszketésen és a légzőszervek kellemetlen izgatásán túl számos betegség okozójaként és súlyosbító tényezőjeként van jelen a mindennapjainkban; a légzőszervi gyulladások egyik kiváltó oka. Az egészséges embereknél is jelentősen csökkenti a tüdőfunkciót, amelynek kísérő tünetei émelygés, hányinger, köhögés, mellkasi fájdalmak lehetnek, főként nehéz fizikai munkát végzőknél. A magas ózonkoncentráció súlyosbítja a pollen allergiával küzdők tüneteit is, valamint súlyos esetben COPD-t is okozhat.

Egy új kutatás szerint a gépjármű-közlekedésből származó rendkívül apró légszennyező részecskék (PM10) hatására jelentősen megnövekszik a légzőszervekben az angiotenzin-konvertáló enzim 2 (ACE2) mennyisége. Márpedig a koronavírusok a sejtek felszínén található ACE2-receptorokon keresztül jutnak be a sejtbe. Mivel korábbi kutatások azt mutatták ki, hogy a dohányzás következtében is megnövekszik az ACE-2 mennyisége a szervezetben, azt a következtetést lehet levonni, hogy nemcsak a közlekedési, hanem az egyéb eredetű PM10-szennyezettség is elősegíti a koronavírus-fertőzést, illetve súlyosbítja a betegség lefolyását.

Kutatások igazolják, hogy többen válnak asztmásokká azok közül, akik huzamosabb ideig élnek forgalmas utak mentén. A nitrogén-oxidok magas koncentrációja hozzájárulhat a szív és tüdő betegségeihez, mindemellett csökkenti a légúti fertőzésekkel szemben a szervezet ellenállóképességét. Ezek ismeretében kijelenthetjük, hogy a COVID-19 fertőzéssel szembeni védekezést is megnehezítette.

Massay Kosubek-Zoltán, az EPHA „Tiszta Levegőt!” kampányigazgatója elmondta: „Negyvenmillió orvost, ápolót és más egészségügyi dolgozót képviselő 350 szervezet kéri már a világ döntéshozóit a légszennyezettség visszaszorítására a koronavírus-járvány súlyos következményeinek csökkentésére. Összhangban a WHO kiáltványával is, amely a járvány kapcsán szintén sürgeti a levegőminőség javítását, azonnal lépnünk kell, hogy érvényesítsük a magyarok egészséges, tiszta levegőhöz való jogát!”

Koltai Tünde, a BEMOSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar betegek kritikus állapota igényli a légszennyezettség drasztikus visszaszorítását, különösen a CoVid járvány második hulláma alatt. Korábban már számos kutatás jutott arra az eredményre – az Amerikai Egyesült Államokban, Európában és Kínában egyaránt –, hogy a szennyezett levegő jelentősen súlyosbítja a koronavírus-járványt. Ez még akkor is megtörténik, ha a lakosság csak rövid ideig van kitéve magas légszennyezettségnek. A szennyezett levegő és a koronavírus elsődlegesen ugyanazokat a szerveket támadja meg: a szívet és a keringési rendszert, valamint a légzőszerveket, és ha ilyen kettős hatás lép fel, a beteg immunrendszere nagyobb eséllyel vall kudarcot.

Minden orvos, ápoló és egészségügyi dolgozó számára hatalmas kihívást jelentett a koronavírus járvány, amely számos ország egészségügyi rendszerét is próbára tette.

A Medics for Clean Air orvosok, ápolók és más egészségügyi szakemberek koalíciója, amely az Európai Közegészségügyi Szövetség (EPHA) támogatásával jött létre. Céljuk, felhívni a figyelmet azokra a veszélyekre, amelyet a légszennyezés rejt, valamint a fosszilis üzemanyagot használó járművek visszaszorítása. Ezáltal tisztábbá és főként egészségesebbé tenni a nagyvárosokat. Kampányuk célja, hogy minél több egészségügyi szakember csatlakozzon a kezdeményezéshez és eljuttathassák üzenetüket a döntéshozóknak, politikusoknak.

Három pontban foglalták össze a kéréseiket.

1. •A jövőbeli közlekedéspolitikai kérdésekben, minden alkalommal vegyék figyelembe a légszennyezés egészségkárosító hatásait bizonyító legfrissebb tudományos eredményeket.

2. •2028-ra az Európai Unió és a nemzeti kormányok szüntessék be az új dízel- és benzinüzemű járművek értékesítését. Ezzel egy időben folyamatosan vezessék ki a használatban lévő szennyező járműveket a városi közlekedésből.

3. •Ahol az infrastruktúra lehetővé teszi, ott a gyalogos-, a kerékpáros- és a tömegközlekedés legyen az uralkodó közlekedési forma.

Bár a járvány idején bevezetett kijárási korlátozás igen szélsőséges intézkedés volt, mégis azonnal érezhető volt, az a pozitív hatás, amit a forgalom csökkenése okozott. Fellélegzés volt a földnek, nem csak klímavédelmi de egészségügyi szempontból is. A jövőben, nem néhány rövid periódusra van szükségünk, hanem a visszaszorított közlekedésnek kéne normává válnia.

Ossza meg:

Kövessen minket: