![](/themes/vital_theme/images/ferdevonal_zold.gif)
Az önkormányzatok integráló és koordináló szerepének megerősítése az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében" című LIFE-MICACC projektben Bátya, Püspökszilágy, Ruzsa, Rákócziújfalu és Tiszatarján községek vesznek részt.
A projektben a partnerek arra keresnek Magyarországon alkalmazható módszereket, miként válhatnak ellenállóbbá a kistelepülések az éghajlatváltozással egyre súlyosbodó vízgazdálkodási szélsőségekkel szemben. Az aszályok, árvizek, hőhullámok - a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási jelenségek egyre gyakoribbá válnak. Püspökszilágyon a hegy- és dombvidékekre jellemző villámárvizek jelentenek veszélyt a település épített környezetére, Rákócziújfaluban a belvíz és az aszály okoz károkat a gazdálkodóknak. Bátyán a hirtelen lezúduló nagy esők, majd hosszú, száraz időszakok váltakozása jelent problémát, a Homokhátságon fekvő Ruzsa évtizedek óta küzd a vízhiánnyal és a talajvízszint folyamatos süllyedésével. Tiszatarjánban a hullámtéri vizesélőhelyek szárazodása és az özönnövények terjedése jelzik a környezeti változást.
-------------------------------------a cikk lentebb folytatódik------------------------------------------
Legyen lapos a hasa!
A legtöbb ember a hasára hízik, és gyakran egy sikeres fogyókúra után sem tűnnek el a hasi zsírpárnák, az úszógumik.
Itt egy jó kis haslaposító koktél! Megnézem >>
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A projekthelyszíneken országszerte tipikusnak mondható vízgazdálkodási problémák tapasztalhatók, éppen ezért lehetnek a modellmegoldások jó példák más településeknek. A prototípusok idén június végére készültek el. Közös bennük, hogy kisléptékű, kisköltségű zöldinfrastruktúra-beruházással helyet biztosítanak az értékes víznek: vagyis - mint fogalmaztak - az nem okoz kárt, amikor sok van belőle, de nem folyik el, hanem megőrizhető a száraz időszakban.
Ugyancsak közös vonás, hogy a víz tározásához a természet adta lehetőségeket használják fel, a visszatartott vízzel pedig vizesélőhelyeket hoznak létre - tavakat, nádasokat, parti ligeteket táplálnak, ezáltal szaporodó- és búvóhelyet teremtenek a vízhez kötődő növény- és állatvilág számára.
A vízzel jól ellátott táj az embereknek és a mezőgazdaságnak is kedvező, mérsékli a szélsőségeket: nyáron csökkenti a hőséget és az aszályt, kevésbé fenyegeti a fagyveszély, ráadásul "egyedi és izgalmas tájelemmel", illetve rekreációs lehetőségekkel emeli a települések vonzerejét.
A 2021-ig tartó projekt az Európai Unió támogatásával valósul meg.