A klímaváltozás hatásai az egészségünkre és az egészségügyre

Milyen hatásai lesznek az egyénekre a klímaváltozásnak, mire kell felkészülnünk a melegen és az egymást követő frontokon kívül?

Fontos változás lehet, hogy a melegedés hatására megjelenhetnek és áttelelhetnek olyan rovarok, amelyek eddig nem voltak jellemzőek nálunk. Ezek a vektoroknak nevezett állatfajok új, nálunk még nem elterjedt kórokozókat vihetnek át a hordozókról (pl. madarak, emlősök) az emberre. Már hazánkban is találtak újabb szúnyogfajokat, amelyek terjeszthetik a dengue-lázat, a chikungunya-lázat, akár a zika-vírust is, bár az azt terjesztő egyiptomi szúnyogról még nincs itthoni adatunk.

Szintén előfordulhat újra a malária, mely egyszer már eltűnt Európából, illetve a kutyákra és emberekre is veszélyes leishmániázis. Ezeknek a betegségeknek egy része Dél-Európában már jelen van, és ha a terjesztő rovar nálunk is megél, akkor itt is számítani kell a megjelenésükre.

Hasonló a helyzet a kullancsokkal, esetükben a krími-kongói vérzéses láz megjelenése lehet veszély. A melegedő éghajlat kedvez a hazánkban őshonos szúnyogok, kullancsok szaporodásának is, amelyek jelenleg is átviszik a Lyme-kór, a kullancs terjesztette agyhártyagyulladást és a Nyugat-nílusi lázat.

Az új betegségek felismerését, kezelését hangsúlyosan kell oktatni a leendő orvosok számára. A megváltozott időjárás hatására egyébként az allergiaszezon is egyre hosszabb lesz, ráadásul újabb allergén növények is érkezhetnek hozzánk.

Az egészségügyi ellátórendszer hogyan készülhet fel az új kihívásokra?

Az orvosokat és egészségügyi dolgozókat oktatni kell a klímaváltozással kapcsolatos egészségkockázatokról. Jelenleg négy közép-európai ország közös munkájával készül erről egy oktatási anyag.

Ezen kívül csökkenteni kellene az egészségügyi- és a szociális ellátórendszer nem elenyésző karbonlábnyomát is. A régi elveket át kell gondolni, hiszen míg régen jó megoldás volt, hogy a kórházakat észak-délre tájolják, és a déli oldalon jó helyük volt a kórtermeknek, ezek mára túlmelegszenek, tehát kissé fordítani kell az irányokon. Az épületek felújítása, korszerűsítése elindult, egyre több napelemet szerelnek fel.

Fenntarthatósági szempontból a vízellátás, szennyvízkezelés, hulladékkezelés is lényeges kérdés. A karbonlábnyom legnagyobb része a szállítás, amelyben benne van a beteg- és személyzetforgalom, a gyógyszer- és élelmiszerellátás is. Az észszerűsítés hosszas tanulási folyamat, amelyben a WHO sokat segít segédanyagokkal.

Jó lenne például csökkenteni az egyszer használatos eszközök, anyagok arányát. Ezekre a járvány idején természetesen szükség volt, de a mai trend, amely szerint akár teljes műtéti tálcák, vagy a betegeknek adott ételek edényei is eldobhatók, nem fenntartható.

A régi épületeket is érdemes megtartani, hiszen jó szolgálatot tehetnek a szociális ellátórendszerben, a rehabilitációban. Ezekre egyre nagyobb szükség lesz, ahogy nő a 65 felettiek aránya, akik általában krónikus betegségekkel küzdenek, és a demencia gyakoribbá válásával az önellátó képesség is egyre csökken.

Ossza meg:

Kövessen minket: