Június 14. a véradók világnapja

Világszerte nagy szükség van emberi vérre és vérplazmára. Mindkét típusú donáció nélkülözhetetlen, és számos élet megmentéséhez és javításához járul hozzá. A vért és a különböző vérkészítményeket elsősorban műtétek során és vérveszteséggel járó balesetek sérültjeinek ellátásakor használják, a vérplazmából pedig olyan gyógyszerek készülnek többek között hemofíliás betegek, veleszületett immunrendellenességgel élők, csontvelő- vagy szervátültetésen átesettek és súlyos égési sérültek számára, amelyek meghatározóak az életminőségük szempontjából. Tíz emberből nagy valószínűséggel nyolcnak életében legalább egyszer szüksége van plazmaalapú terápiára – ebből is következik, hogy a plazmaadás ugyanolyan fontos, mint a véradás.
Magyarországon a jogszabályok szerint a rendszeres plazmadonoroknak évente egyszer teljes véradáson is rész kell venniük – a plazmaközpontok gyakran szerveznek plazmaadók számára véradó napokat, hogy így segítsék őket az ebbéli kötelességük teljesítésében. A plazmaközpontok így járulnak hozzá a vérellátás biztonságához is. Kiemelten fontos, hogy mind vérből, mind pedig vérplazmából folyamatos legyen az ellátás világ- és hazai viszonylatban egyaránt. Ehhez pedig azok az önkéntes donorok kellenek, akik az egyetlen forrását jelentik számos létfontosságú készítmény alapanyagának. Ma Magyarországon napi 1600 – 1800 véradó jelentkezésére van szükség a vérellátás biztosításához. A vérplazmaadás szükségességét pedig jól érzékelteti az, hogy egy felnőtt hemofíliás beteg egy évi kezeléséhez átlagosan 1200 plazmaadás szükséges.
A véradásnál a teljes vér minden komponensét leveszik a donortól. Két véradás között legalább 56 napnak el kell telnie, ugyanis ennyi időre van szüksége a szervezetnek, hogy regenerálódjon. A nők évente, azaz 365 napon belül maximum 4, a férfiak maximum 5 alkalommal adhatnak vért.
A vérplazmaadás a véradáshoz nagyon hasonló folyamat, hiszen az emberi vér több mint felét a vérplazma teszi ki. A plazma 90%-a víz, 8%-át igen értékes fehérjék alkotják, 2%-a pedig zsírokból, ásványi anyagokból és hormonokból áll. „A véradás és a plazmaadás folyamata számos tekintetben hasonló, de alapvető különbségek is vannak” - mondja dr. Nyerges Judit
„Plazmaadáskor is vért vesznek a donor vénájából, de egy készülék különválasztja a vérplazmát és a vér egyéb összetevőit, majd a vörös és fehér vérsejteket és a vérlemezkéket ott helyben visszajuttatja a donor szervezetébe. Ez a plazmaferezis.”

Az összetettebb folyamat természetesen több idővel is jár. „A plazmaadók 45-60 percet is eltöltenek a donációval” – magyarázza dr. Nyerges Judit. „Ezt az időt pihenéssel tölthetik el, a legtöbb donorunk kellemes relaxációként éli meg a plazmaadást. Ugyanakkor a donációra áldozott idejükért a plazmaadók költségtérítést kapnak.”
Mivel a plazmaadáskor a vér sejtes elemei visszakerülnek a donor szervezetébe, egy egészséges felnőtt szervezete 72 óra alatt újratermeli a levett plazmamennyiséget. Ennek megfelelően a teljes véradáshoz képest lényegesen gyakrabban, egy évben akár 45-ször is lehet plazmát adni.
A donoroknak nem kell számolniuk egészségügyi kockázatokkal, sőt, a rendszeres vér- vagy plazmaadás inkább erősíti az egészségtudatosságot. A plazmadonáció előtti napon például javasolt a zsírszegény táplálkozás, és el kell hagyni a dohányzást és az alkoholfogyasztást. Az egészséges életmódra vonatkozó javaslatok és a donációkhoz kapcsolódó rendszeres orvosi vizsgálatok megerősítik a donorokban azt, hogy az egészség nagy érték.
„Természetesen a donor egészsége az első számú szempont a számunkra” – mondja dr. Nyerges Judit. „Csak 18 év feletti, legalább 50kg súlyú személy jelentkezhet plazmaadásra, és mind az első alkalommal, mind pedig a további donációk alkalmával orvosi vizsgálatra kerül sor. Ezek a vizsgálatok a plazmaközpontokban, térítésmentesen zajlanak. A plazmaadás után pedig üdítőkkel és szendvicsekkel biztosítjuk minden plazmaadó központban a kalóriapótlás lehetőségét.”