Hemofília vilégnapja

A hemofília, azaz a vérzékenység valamely formájával élők esetében, amennyiben nem részesülnek megfelelő kezelésben, a különböző sérülések hosszabban tartó vérzést okoznak, mint az egészséges társaiknál. Ennek oka az, hogy a vérük nem tartalmaz olyan mennyiségű véralvadási faktort, amely a normális gyorsaságú véralvadáshoz szükséges. A vérzékenység súlyos fajtáinál ez könnyen elvérzéshez vezethet, de a kevésbé súlyos típusú vérzési rendellenességek is jelentősen korlátozhatják a mindennapi életvitelt. A vérzékeny betegeknél könnyen kialakulhatnak belső vérzések is, amelyek fájdalommal és feszítő érzéssel járnak, és különböző a belső szerveket érintő egészségügyi problémákat okozhatnak.

A megfelelő terápia korlátozásmentes életet biztosíthat

A hatékony kezelések kifejlesztése előtt a hemofíliával született betegeknek korlátozott életet kellett élniük, hiszen számukra bármilyen kis sérülés hosszan tartó vérzést okozhatott. A belső sérülések sorozata következtében a hemofiliásoknál idős korukra súlyos mozgásszervi betegségek alakultak ki. A vérplazma-alapú terápiák azonban áttörést hoztak a hemofíliás betegek életvitelében és életkilátásában. A kezelés során az egészséges donorok plazmájában lévő véralvadási faktorokkal pótolják a betegek hiányzó faktorait, így – bár a született vérzési rendellenességek továbbra sem gyógyíthatók – a terápia rendszeres biztosításával a betegek is teljes életet élhetnek.


A vérplazma-alapú terápiákat az 1960-as évektől alkalmazzák hatékonyan a vérzékenység különböző típusainak kezelésében. Ahhoz, hogy a betegek hozzájussanak a számukra megoldást jelentő plazmaalapú készítményekhez, szükséges a betegség felimerése – a Hemofília Világszövetség (WFH) becslése szerint a hemofíliával élők 75%-a nincs diagnosztizálva –, és szükséges a megfelelő mennyiségű emberi vérplazma biztosítása is.

A vérplazma egyetlen forrását az önkéntes donorok jelentik

„A hemofíliával élők folyamatos kezeléséhez elengedhetetlen, hogy kellő mennyiségben álljon rendelkezésre vérplazma” – mondja dr. Nyerges Judit. „A plazma egyetlen forrását az önkéntes donorok jelentik, így létfontosságú, hogy biztosítsuk számukra a plazmaadás lehetőségét. Egy felnőtt hemofíliás beteg kezeléséhez átlagosan évi 1200 donáció szükséges.”


Magyarországon több mint 2700 ember él a vérzékenység valamilyen formájával, és a többségük vérplazmából készült készítményre szorul. Plazmát szigorúan szabályozott körülmények között lehet adni – a plazmaadás során a legfőbb szempont a donor biztonsága. „Korszerű és biztonságos körülményeket biztosítunk a plazmaadáshoz. Pontos feltételei vannak annak, hogy ki adhat plazmát, ezért a donorok orvosi szűrésen esnek át, mielőtt plazmát adnak. Szabályozott a plazmaadás lehetséges gyakorisága is, amely hazánkban évi 45 alkalom. Így egy donáció nem terheli meg az egészséges emberi szervezetet, amely 72 óra alatt pótolja a levett plazmát.”- mondja dr. Nyerges Judit. „A plazmaadás egy kellemes, pihentető folyamatként élhető meg, és mi mindent megteszünk azért, hogy minél több embert ösztönözzünk donációra, és hogy ezzel is teljesebbé tegyék mások életét.”