
Ugyan petefészekrákos betegek esetén kedvezőnek tűnik hasűri kezelés, azonban a módszer számos mellékhatással jár. Dr. Devansu Tewari és munkacsoportja a korábbi módszereknél jóval jelentősebb mértékű eredményekről számoltak be a Nőgyógyászati Onkológiai Társaság éves tudományos találkozóján Los Angelesben. A közvetlenül a hasba jutatott gyógyszer a daganatosan érintett területen jóval koncentráltabb hatást enged meg, mint a hagyományos, vénás alkalmazás, ahol a kezelőszer vérárammal jut célba. A vizsgálat 900 petefészekrákos hölgy 10 éves utánkövetési időtartamra kiterjedő klinikai adatait tartalmazza.
A korábbi évek statisztikái alapján várhatóan 22 ezer amerikai hölgy esetén fogják felállítani a petefészekrák diagnózisát, és az Amerikai Nemzeti Rákintézet adatai szerint évente 14 ezren halnak meg ezen betegség következtében. Sajnálatosan nem áll rendelkezésre megfelelő szűrési módszer. További nehézséget jelent, hogy az esetek zömében a diagnózis időpontjában a rák már a petefészken kívülre terjedt, emiatt a túlélési adatok igen rosszak.
Jelen vizsgálat szerint a hasűri kezelés 17 százalékban növeli meg a várható túlélést a vénás beadáshoz képest. A hasűri csoport átlagosan mintegy öt évig, a vénás csupán négy évig élt a diagnózis felállítását követően. A hasűri kezelés mellékhatásai között hasi fájdalom és végtaggyengeség jelentkezett leginkább, de voltak olyan betegek is, akik nem voltak képesek tolerálni az ily módon alkalmazott daganatpusztító anyagokat.