A gyógyíthatatlan betegségben szenvedők segítséggel véget vethetnének életüknek

Az egyéni képviselői indítványról, amelyet a kormányzó Munkáspárt frakciójának egyik tagja terjesztett elő, november 29-én tartanak részletes vitát a parlamentben, de a frakciók annyira megosztottak a kérdésben, hogy az igen jelentős munkáspárti többség ellenére sem vehető biztosra a javaslat elfogadása.

Wes Streeting egészségügyi és Shabana Mahmood igazságügyi miniszter kedden jelezte, hogy nem támogatja a tervezetet.

Sir Keir Starmer miniszterelnök ugyancsak kedden megerősítette, hogy a kormány nem írja elő a munkáspárti frakciónak a jogszabálytervezet megszavazását, mindegyik képviselő saját lelkiismerete szerint voksolhat.

Az indítvány alapján, amely Angliára és Walesre vonatkozik, azok a gyógyíthatatlan betegek vehetnének igénybe külső segítséget életük befejezéséhez, akik mentális állapotuk alapján döntés- és cselekvőképesek, és egyértelműen megállapítható, hogy döntésüket szabad akaratukból, külső kényszer vagy nyomásgyakorlás nélkül hozták meg. A tervezet alapján csak azok a felnőttek vehetnék igénybe a törvény adta lehetőséget, akiknek életéből orvosi szakvélemény szerint hat hónap vagy ennél rövidebb idő van hátra.

Akik meghozzák döntésüket arról, hogy segítséggel véget akarnak vetni életüknek, ezt két írásos nyilatkozatban kell kinyilvánítaniuk, különböző, egymástól független és egymást nem ismerő tanúk aláírásával.

Azt is két egymástól független és egymást nem ismerő orvosnak kell közjegyző előtt igazolnia, hogy a beteg a döntéshez szükséges minden jogszabályi előírásnak megfelel, és a két orvos közül legalább egy a londoni felsőbíróság előtt lesz köteles ezt deklarálni.

Az eljáró bíró meghallgathatja a pácienst is, és még ezután is 14 napig mérlegelheti, hogy engedélyezi-e segítség igénybevételét a betegnek élete befejezéséhez. A testi fogyatékosság vagy a mentális betegségek önmagukban nem adhatnak jogi alapot a lehetőség igénybe végtelére.

A jelenlegi brit büntetőtörvények öngyilkosság tevőleges elősegítéseként szankcionálják, ha valaki segítséget nyújt másnak ahhoz, hogy véget vessen életének, és 14 évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók azok, akiket a bíróság ebben bűnösnek talál.

Az Ipsos Mori közvéleménykutató csoport legutóbbi felmérése szerint ugyanakkor a britek 65 százaléka támogatja az élet befejezéséhez igénybe vett külső segítség törvényesítését.