Anya és apa is egészséges, akkor kell izgulnunk a baba egészségéért?

Jó hír, hogy bár befolyásolni nem tudjuk, információt kaphatunk róla. Az ORIGIN hordozóság szűrés több mint 400 olyan genetikai eltérést vizsgál, melyek külön-külön ritkán fordulnak elő, és előfordulásuk semmilyen szinten sem befolyásolja a szülő életminőségét. Ha azonban mindkét szülő rendelkezik egyazon genetikai eltéréssel, 25%-ra nő annak az esélye, hogy a születendő gyermek már a hibás gén okozta – sok esetben súlyos - betegséggel születik.

A magzati diagnosztika, ezen belül is a molekuláris genetika rohamosan fejlődik, így egyre több gyermeket tervező vagy már gyermeket váró pár részéről merül fel az igény, hogy genetikai vizsgálatok során minél több információt kapjanak születendő gyermekükről.

-------------------------------------a cikk lentebb folytatódik------------------------------------------

Legyen lapos a hasa!

A legtöbb ember a hasára hízik, és gyakran egy sikeres fogyókúra után sem tűnnek el a hasi zsírpárnák, az úszógumik.

Itt egy jó kis haslaposító koktél! Megnézem >>

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Közel 10 éve elérhető hazánkban is a noninvazív prentális vizsgálat, mely a magzat kromoszómáinak számbeli és szerkezeti rendellenességeit mutatja ki, ezek az eltérések többnyire a fogantatás során alakulnak ki. Ennél is több információt ad akár már jóval a fogantatás előtt az a vizsgálat, amely azt vizsgálja, hogy a szülőknek van-e és milyen genetikai rendellenessége, azaz milyen betegségek „hordozói” (innen származik a vizsgálat elnevezése: hordozóságszűrés).

A családot tervező, illetve a gyermeket váró pár mindkét tagjánál elvégzett, Magyarországon elérhető ORIGIN hordozóság szűrés olyan recesszív öröklődésű génhibákat vizsgál, amelyek a vizsgált személyben nem okoznak betegséget. Ám ha mindkét szülőnél ugyanannál a génnél találnak eltérést, a születendő gyermekben az adott génhibára visszavezethető betegség kialakulásának kockázata jelentős, 25%-os lesz, és ha nemi kromoszómákat érintő génhibáról van szó, a magzati kockázat 50%-os.

Amennyiben a hordozóság szűrés ilyen állapotot tár fel, a magzat 15. hetes kora előtt, további invazív vizsgálattal, magzatvíz vagy magzatboholy mintavételezéssel tisztázható, hogy a magzatban valóban jelen van-e a kiszűrt genetikai betegség vagy sem. Ilyen módon, közel 100%-os hatékonysággal azonosítható többszáz genetikai betegség, mint például a cisztikus fibrózis, izomsorvadásos betegségek, fragilis X szindróma, melyek más vizsgálati módszerrel (pl. ultrahangvizsgálat) nem, vagy csak ritkán kimutathatók. A hordozóság szűrés jelentősége igen nagy, mivel a genetikai betegségek a terhességek 1%-át érintik, a gyermekkori halálozások pedig egyik vezető okai, ebben a korcsoportban az összes halálozás 20-30%-át adják.

Maga a vizsgálat egyszerű vérvétel, amelynek eredménye 2-3 hét múlva érkezik meg, amelynek értelmezésében, megértésében minden esetben orvos-genetikus segíti a vizsgált személyeket.

Ossza meg:

Kövessen minket: