Glaukóma rövidlátó szemen: egy speciális betegség

Mi az a glaukóma?

A zöldhályog nem hályog, hanem a látóidegben futó idegrostok és a hozzájuk tartozó, a szem ideghártyájában (retinájában) elhelyezkedő idegsejtek fokozatos, önmagától vissza nem forduló, végleges, felgyorsult ütemű vesztesége. Ilyen sejteket és idegrostokat valamennyien veszítünk pusztán az öregedés miatt. Egy teljes élet során az egészséges szemen a veleszületett ilyen idegsejt- és idegrostmennyiség mintegy fele elvész. Ez azonban még mindig nem akadálya a teljesen elégséges normális látásnak, mivel ez a rendszer egy túlbő (redundáns) rendszer. A nyitott csarnokzugú glaukómák esetén azonban az életkori mértéknél sokkal nagyobb ütemű idegrostveszteség alakul ki a látóidegben, ami súlyosabb lefolyású betegség esetén már viszonylag fiatalkorban is vissza nem fordítható látáskárosodást, illetve vakságot okozhat, ha a kezelést nem kezdik meg hatékonyan és időben. A nyitott csarnokzugú zöldhályogra (dióhéjban) az jellemző, hogy a szemen belül a csarnokvíz áramlása akadálymentes, azonban az átlátszó szaruhártya és a fehér ínhártya belső határán lévő kivezető rendszer kevésbé átjárható a szemben áramló csarnokvíz számára, mint az egészséges szemeken. Ennek következményeként a folyadék kevésbé ürül a szemből, egy része felhalmozódik a szemben, és megemeli a szemnyomást. Ez váltja ki (időnként vérkeringési zavarokkal társulva) a látóideg idegrostjainak fokozott ütemű pusztulását. Közepes és nagyfokú rövidlátásban azonban a helyzet nem mindig egyezik a fent leírt alaphelyzettel.

Nagyfokú rövidlátás és nyitott csarnokzugú zöldhályog

A rövidlátást elsődleges megközelítésben kisfokú (mínusz 3 dioptriáig terjedő), közepes fokú (mínusz 3 és mínusz 6 dioptria közötti), valamint nagyfokú (mínusz 6 dioptriánál nagyobb mértékű) rövidlátásra osztjuk. Az utóbbi két csoportban, de főleg a nagyfokú rövidlátás esetén, a fehér ínhártya, az átlátszó szaruhártya és a látóideg szemgolyóba történő belépését körülvevő ínhártyarész mechanikai ellenállóképessége (rezisztenciája) csökkent. Ezzel párhuzamosan a szemgolyó megnyúlása miatt a látóideg szemgolyó mögötti szakasza a szem nézésének bizonyos helyzeteiben nyomás alá kerülhet. A rövidlátás, mint erről korábban számos alkalommal beszélgettünk alapvetően a szemgolyó tengelyhosszának megnövekedésén alapul, hiszen a hosszabb szemgolyó esetén csak mínuszos (rövidlátást javító) szemüveglencsével lehet a látást élessé tenni. A nagyfokú rövidlátásban a szem tengelyhossz-megnyúlása nagyon nagy mértékű, kiöblösödésekkel tarkított lehet. A kiöblösödések pedig egyes nézési pozíciókban a látóideg szemgolyó mögötti szakaszát kifejezetten nyomhatják. Ehhez járul hozzá az az előbb említett tény, hogy ezen a területen a kötőszövet mechanikai szilárdsága a szokásos normális értéknél lényegesen alacsonyabb lehet. A fentiekből következik, hogy nagyobb fokú rövidlátás esetén, szerencsétlen anatómiai helyzet mellett, a látóideg nem pusztán a korábban leírt szemnyomás- illetve vérkeringés-eredetű károsodást szenvedi el, hanem időszakosan, rendszeresen apró, finom mechanikai (nyomás) okozta károsodást is. Ez az oka annak, hogy nagyobb fokú rövidlátás esetén egyáltalán nem szükséges megemelkedett szemnyomás ahhoz, hogy a szem súlyos glaukómás károsodást szenvedjen el.

Nehézségek a nagyfokú rövidlátó szem nyomásmérése során

A nagyfokú rövidlátó szem szemnyomásának helyes megmérése gyakran igazi kihívás, amelynek nagyon sok szemorvosi rendelő sem hazánkban, sem a világ más részén nem tud megfelelni. A problémák egy részét az adja, hogy a levegőárammal történő szemnyomásmérés során a szemnek előre, egyenesen kell néznie. Ez azonban a jelentősen megnyúlt szemtengelyhossz miatt azzal jár, hogy a szemizmok ebben a szemállásban feszülnek, szemben a nem rövidlátó szemmel, melyen ilyenkor ellazulnak. Ez átmenetileg, a mérés időtartamára, megnöveli a szemnyomást, így a levegő fújásos mérési módszerrel sok esetben hamisan magas szemnyomást mér a szemorvos. Ez pedig ahhoz vezethet, hogy egészséges rövidlátó szemeket zöldhályogosként kezel akár az egész élet során, de felesleges szemnyomást csökkentő műtétek indikálását is okozhatja. A másik probléma éppen ellentétes irányú. Ha a szemnyomás mérése akár levegőfújós, akár klasszikus kontakt módszerrel történik olyan szemen, melynek átlátszó szaruhártyája a nagyfokú rövidlátásban gyakori csökkent merevséget mutatja, a mért érték a valóságosnál sokkal alacsonyabb lehet. Így sok esetben, amikor a látóidegfő károsodását a szemorvos (helytelenül) nem veszi tekintetbe, vagy nem tudja kellően értékelni, pusztán a szemnyomás alapján a súlyosan károsodott glaukómás rövidlátó szemet is egészségesnek minősítheti. Visszatérően találkozom ilyen esetekkel másodvélemény adása kapcsán a klinikai gyakorlatomban, csakúgy, mint a rendszeres szemészeti ellenőrzés dacára csupán súlyos állapotban kiderült rövidlátásos zöldhályog diagnosztizálásakor. Tovább bonyolíthatja a helyzetet, hogy a rövidlátó szemeken gyakran végeznek el rövidlátást korrigáló, a szaruhártyán végzett műtétet azért, hogy ne kelljen mínusz dioptriás szemüveget viselni. Az ilyen műtét megváltoztatja a szaruhártya merevségét (rezisztenciáját), és tovább csökkenti azt. A rövidlátó szemeken, a nem rövidlátó szemekkel összehasonlítva jelentősen nagyobb a kockázata annak, hogy nyitott csarnokzugú zöldhályogjuk kialakuljon az élet során. A fiatalkorban, azaz még a glaukóma kialakulása előtt elvégzett szaruhártya látásjavító műtét a későbbi élet során a glaukóma észlelését és gondozásának szemnyomásmérésen alapuló részét súlyosan megnehezíti, illetve lehetetlenné teszik.
Mit tegyen tehát a rövidlátó, illetve a nagyfokú rövidlátó glaukómás?

A fentiek alapján – mondja Prof. Dr. Holló Gábor –, a Szemészeti Központ vezetője, glaukóma specialistája, kisfokú rövidlátás esetén nem feltétlenül javasolt a szaruhártya lézeres látásjavító műtétje. Sokan 3 dioptria alatti rövidlátás javítására is igénybe veszik ezt a szolgáltatást, mely államilag nem finanszírozott, ezért az azt végző kollégák anyagi érdekeltsége is a műtét elvégzése mellett szól. Tudni kell azonban, hogy 40 éves kor után, amikor a közeli plusz dioptriás szemüveg viselésére előbb-utóbb mindenkinek, aki nem rövidlátó szüksége lesz, a megszüntetett kisfokú rövidlátás közeli plusz diotriás olvasó szemüveg viselésével sokkal kellemetlenebb, mint a fiatalabb életkorban a minimális rövidlátás szemüveg viseléssel és idősebb korban a közeli (olvasó) szemüveg nélküli éles közeli látás. Nagyobb fokú rövidlátás esetén igen komolyan mérlegelni kell a beavatkozás előnyét és hátrányát, mert a rövid távú kényelem oltárán feláldozható lehet az élet középső részében és második felében megjelenő, akár súlyos nyitott csarnokzugú glaukóma észlelése és kezelése. Ez különösen igaz azokra, akiknek a vérrokonságában már előfordult zöldhályog. Így tehát célszerű lehet a nem rövid távú érdekeket szem előtt tartani. Ha valakinek nagyfokú rövidlátása van vagy volt a lézeres szaruhártya műtét előtt, rendszeresen, szemészeti panaszmentesség esetén is, célszerű glaukóma specialistával ellenőriztetnie a szemét. Az ilyen szemeken ugyanis a nyitott csarnokzugú glaukóma korai észlelése és hatékony kezelése egyáltalán nem egyszerű, és messze meghaladja a szokásos szemészeti rendelő által nyújtott ellátási lehetőségeket.